A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZY ERNŐNÉ: Részlet Csúcs városrész településtörténetéből
jobbágyok vándorlását, azaz a szabad földfoglalást. Mindenki egy helyen volt köteles úrbéres földjét megművelni. A kaszálót évente a legjobb helyeken jelölték ki. Az állatok téli takrmányozása szempontjából kiemelkedő jelentőségei bírt a széna- gyűjtés és -tárolás. A szőlőhegy-rendszer a 18. század végére teljesen kialakult. A 19. század közepén háromezer kisholdat tett ki területük. Valószínű ennek tudható be, hogy 1792 és 1794 között a Vásárállás4 akkori területén felépítette az uradalom a Nagy Présházat5 a szőlődézsma begyűjtésére és a borkészlet tárolására. 1804-ben gróf Károlyi Józsefné a Kistó-ér élővize mellé megépítette a Serházat,6 ami jelentős árpa-betakarításokat feltételezett. 1795-ben gróf Károlyi Antal (1732-1791) elképzelései szerint megkezdték az „ásott Tisza”7 munkálatait. Alkalmas helyen új medret ástak a folyónak, ezáltal a város alá „terelték” a Tiszát. A kedvezőtlen lejtés miatt azonban a vízfolyás nem a terveknek megfelelően alakult. A hatalmas költséggel és emberi erővel járó beruházást abba kellet hagyni. Még megbecsülni sem lehet, mekkora előnye származott volna a városnak a szóban lévő ügylet megvalósításából. A nagyszabású gazdasági tervekkel egy időben, 1750-től kezdve az uradalom megkezdte a munkaerő toborzását. A környező helységekből és távolabbi vidékekről is hoztak telepeseket Vásárhelyre. Először katolikusok jöttek hozzánk, akik a Lógerben ütöttek tanyát. Amíg az uraságtól a letelepdési engedélyt meg nem kapták, a Lógerben „lágereztek”, azaz táboroztak. A Kutasi út felől kezdték a házhelyosztásokat, így alakult ki a Nagy Lógerben a Lógeri Nagy utca, amely szép, egyenes és széles volt. A Kis-tó felé gyorsan benépesült a Kis Lóger is.8 Az 1770-es években kezdték el Lakhat városrész9 betelepítését. Az uradalom mérnökei ebben az esetben is széles és egyenes utcát jelöltek ki a telepesek számára, a mai Károlyi utca nyomvonalát, de a leendő lakosok vonakodva foglalták el a vizes területet. Lakhati Nagy utca lett10 11 a hivatalos neve, de a katolikusok Szentandrási utcának is nevezték. Csupán két összekötő utcája volt. Jobb oldalon a mai Ólom utca", bal oldalon pedig a mai Mózes utca,12 ezeken a Vásárállásra jutottak ki a közlekedők. A Lakhati Nagy utcának is volt lejáró utcája a Csúcs-tóra. A Mózes, Daru és a Kocka utcán keresztül lehetett a tóhoz jutni. Fontos volt ez! Idejárt ugyanis a kör4 Vásártér. 5 Borús Gábor közlése. 6 BODNÁR Béla i.m. 164. 7 Uo. 22. 8 Serház utca, 1873 után Dáni utca. A Kis Lóger a Garay, Csiga és Róka utcák. 9 BODNÁR Béla i.m. 118. 10 Később Károlyi utca. 11 Névtelen utcák voltak akkor még. 12 Ua. 214
