A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története

munista kapcsolatnak tudhatok be. A hivatalos választási eredmények szerint a Kisgazdapárt győzött, 15 898 szavazattal. A szociáldemokraták 9 521, a kommunisták 7 503 szavazatot szereztek. A Parasztpártnak - elmaradva az országos átlagtól - mindössze 1 546 szavazat jutott. Ami a Csongrád-Csanád vármegyei választókörzetet illeti: míg a győztes kisgazdák 12, addig a negyedik parasztpártiak mindössze egyetlen mandátum megszerzésére elegendő szavazatot gyűjtöttek, így csak a listavezető, Erdei Ferenc távozó belügyminiszter jutott képviselőséghez a megalakuló nemzetgyűlésben. Itt azonban szerephez jutott a magyar választási rendszer egyik sajátossága, nevezetesen egy politikus (persze egy párton belül) több megyei listát is vezethetett. Erdei is így tett. A csongrád-csanádi mellett a Somogy megyei parasztpárti lajstromot is vezette, és így választania kellett a két mandátum között. Mivel az utóbbi megtartása mellett döntött, a csongrád-csanádi képviselői helyet a listán soron következő Pap János örökölte meg."8

Az egykori törvényhatósági útkaparó és ötgyermekes családapa már a háború előtt is foglalkozott közéleti kérdésekkel. Későbbi párt- és képviselőtársával, a Békés megyei Hegyesi Jánossal együtt létrehozták az Útkaparók Országos Szövetségét. Emellett jegyzője volt az állomásához közeli Csomorkány Templomromi Olvasókörnek munkaviszonya megszűnéséig. 1945 tavaszán, mint fentebb említettük, belépett a Nemzeti Parasztpártba, Karácsonyi Ferenc javaslatára. Itt hamarosan (Kertész Imre távozását követően) a városi szervezet elnökévé választották. Feladata egyértelmű volt: agitálnia kellett a Vásárhelyen nagy számban lévő kisbérlők között, hogy a Kisgazdapárt helyett az NPP-t válasszák a majdani voksoláson. Noha a várt siker elmaradt, Pap mégis bekerült - Erdei gesztusa révén - a parlamentbe.58 59 Nemzetgyűlési képviselőként felszólalt többek között a hadifoglyok érdekében. Az 1947-es választások után kimaradt a parlamentből, előbb szakszervezeti tisztviselőként (a FEKOSZ kisbérlő szakosztályának vezetőjeként), a tanácsrendszer életbe lépéséig törvényhatósági bizottsági, illetve kisgyűlési tagként működött, illetve bekapcsolódott a termelőszövetkezetek szervezésébe. Elfeledett emberként halt meg 1973. augusztus közepén, 78 éves korában.

Pap János mellett Gyáni Imre volt a vásárhelyi Parasztpárt másik politikusa, aki fontos pozíciót töltött be, igaz, Szegeden: 1947 és 1949 között a Tisza-parti város főispánjaként dolgozott. Gyáni a vásárhelyi református gimnázium tanáraként, igazgatóhelyetteseként lépett be az NPP-be, ahol többek között kollégájával, Tornyai Sándorral megszervezte az értelmiségi tagozatot. Vásárhelyen törvényhatósági bizottsági tagságot is vállalt. Egy ideig a Parasztpárt országos vezetőségi

58 A választási eredményekről legújabban: BARACS Gabriella: Az 1945-ös nemzetgyűlési választások Hódmezővásárhelyen = A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 1998. Szerk. KRUZSLICZ István Gábor, KOVÁCS István. Hódmezővásárhely, 1999. 78-92., BENCSIK Péter i.m. 23-24., PRESZTÓCZKI 2010. 272-273. Pap János mellett a kisgazdapárti Keresztes Tamás és Tárkány Szűcs Ferenc, a szociáldemokrata Erdei István és Takács Ferenc, valamint a kommunista Oláh Mihály nyert mandátumot Vásárhely képviseletében.

59 PRESZTÓCZKI 2009. 4-20.

189