A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története

vacsoráján az országos pártvezetők közül megjelent Veres Péter, Erdei Ferenc és Nánási László, akik két és fél évvel korábban jelen voltak és felszólaltak a vásárhelyi parasztnapon.38

A női szervezet az NPP létrejöttével párhuzamosan alakult meg. Tagságát zömmel a pártszervezet alapító tagjainak feleségei, illetve leányai alkották. Pálinkó Istvánná visszaemlékezése szerint „...15 fő aktív tagja lehetett, de volt, amikor 25- 30 asszony is össze jött egy egy alkalommal.”39 A szervezetet Szabó Bálintné vezette. 1948-tól szorosan együttműködött a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége helyi csoportjával, amelybe a következő évben beolvadt. Fontos szerep hárult a nőkre a helyiségek rendben tartása, a megfelelő ételek elkészítése, illetve az italok biztosítása terén. A helyi Parasztpárt első, fekete alapú zászlaját a női szervezet tagjai varrták. A másodikat, amely piros-fehér-zöld alapú, Lőkös Imre megőrizte az utókor számára.40 A Hadifogoly Bajtársi Szövetség Vásárhelyen mindössze fél évig működött. 1947 őszén Kiss János vezetésével jött létre. A Parasztpárt székházában kapott helyet. Feladatává a hadifoglyok felkarolása és a társadalomba való beilleszkedésének segítése vált. 1948 tavaszán rendeleti úton feloszlatták, mivel tagjai finoman szólva nem szimpatizáltak a kommunistákkal, illetve újabb tagokat hozott az NPP-nek.41 Kiss János valószínűleg a szövetség felszámolása miatt lépett ki a Parasztpártból. 1946. szeptember 1-jén alakult meg a Földbérlők Szövetsége, amely szintén a Parasztpárt társszervezetének tekinthető. Az alakuló közgyűlésen Márton János megyei párttitkár és Pap János képviselő beszéde után Lőkös Imre megválasztott titkár közzétette a szervezet 16 pontos programját, melyet Budapestre, a földművelésügyi tárcához továbbítottak.42 Tevékenysége 1948 nyarát, a FEKOSZ megszűnését követően elhalt.

A párt tevékenysége a nemzetgyűlési választásokig

A Nemzeti Parasztpárt tevékenységét - csakúgy, mint koalíciós partnereiét - eleinte a város különböző szerveibe, bizottságaiba való delegálás határozta meg. A Nemzeti Bizottságba és a kisgyűlésbe még a másik három párthoz és a szakszervezetekhez hasonlóan két-két tagot küldhették, míg a törvényhatósági bizottságba a többi szervezet számára megállapított húsz helyett csak tizennégyet. A szakbizottságok felállításánál is előfordult, hogy az NPP alulreprezentált volt, például a kijelölő bizottságnál, ahol csak póttagot jelölhettek. A párt tevékenységét aktivitás, önálló arculatának megmutatása jellemezte több alkalommal is.

38 CSML HL Lőkös Imre ir. 56. dosszié. Az ifjúsági szervezet beolvasztása előtti, 1948. márc. 10-i búcsúvacsoráról készült 24 fotót Lőkös Imre megőrizte.

39 Uo. 42. dosszié. Pálinkó Istvánná visszaemlékezése. Lőkös Imre feljegyzése 1988.

40 LŐKÖS Imre i.m. 23. A zászló megtalálható: CSML HL Lőkös Imre ir. 3. doboz.

41 CSML HL Lőkös Imre ir. 64. dosszié. Témavázlat a helyi NPP történetéről 1987. 9.

42 Alföldi Újság, 1946. szept. 3. 3., szept. 8. 1.

184