A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
SZEREMLEI SÁMUEL SZÜLETÉSÉNEK 175. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE RENDEZETT EMLÉKKONFERENCIA - KADAR Péter: Szeremlei Sámuel lelkipásztori tevékenysége Hódmezővásárhelyen
dalmi problémák megoldásához is következetesen, a hit és erkölcs prédikátoraként járul hozzá. S mint ilyen, osztályelfogultságtól mentesen, nemzetben, a társadalom egészében gondolkodik. A lelkek pásztora23 Mivel maga a pasztoráció személyes gondozást, közvetlen eseti törődést jelent, Szeremlei ebbéli tevékenységét személyes eseteivel világítom meg, egyúttal itt rajzolok meg néhány vonást Szeremlei emberi portréjából. Az egyik példa lelkipásztorrá választása. Az 1870-es év olyan időszakban találja a református egyházi közállapotokat, amikor még nincs kialakult országos egyházi szervezet és általánosan elfogadott egyházjog.24 Maga az is kérdés, hogy ki jogosult a lelkészválasztásban való részvételre, csak a presbitérium, vagy az egyháztagoknak egy szélesebb köre. A problémák persze a legritkábban a jogi formuláknál kezdődnek, általában személyes okokra nyúlnak vissza. így történt ez a vásárhelyi lelkészválasztásnál is, amelynek alkalmával Szeremlei vetélytársa, a kevéssé tehetséges, ám annál ambíciózusabb Karancsi Dániel segédlelkész tábora az eszközökben nem válogatva igyekszik célba juttatni a maga kandidátusát. Szeremlei neve az őt hívó barátok körében25 merül föl. Eleinte húzódozik a nagy feladattól, mondván, megfelel neki a diószegi parókia csendes világa.26 s később is csak úgy áll kötélnek, ha garanciát kap arra, hogy a lelkészválasztás csendesen, pártoskodás nélkül zajlik. Nem volt oly régen vásárhelyi káplánkodása, Szeremlei pontosan tudta, mire kell számítania, ha megindul az eklézsia élén a lelkipásztorok generációváltása,27 pláne ott, ahol még a választás joga is vitatott. Az eset eljárásjogi tisztázatlansága és a politikai pártosodás (Karancsi radikális 23 A lelkipásztor Szeremlei e munkaterületét a korhűség okán nem említem szaktudományi nevén személyes lelkigondozásként (római katolikus terminológiával: lelkiápolás), mivel az ebben a formájában csak a 20. században bontakozott ki (ld. Eduard THURNEYSEN: A személyes lelkigondozás tana). Ugyanakkor maga a gyülekezeti pasztorációs tevékenység egyidős a keresztyénséggel. 24 Ezeknek a bevezetésére az 1881-es alkotmányozó zsinat kerít sort, amelyen megalakul a korábban térségekben, egyházkerületekben kormányzott, egységes egyház, amely a történelmi Magyarország teljes területén azonos jogrend alapján folytatja működését. 25 Köztük találjuk a gimnázium jeles tanárait, Garzó Imrét és Futó Mihályt, valamint a nagyvásárhelyi eklézsia másik lelkészét, Miklovicz Bálintot. In Sz.S: Szeremlei Császár Sámuel önéletrajza, 1837-1912, MTAKK Ms 621, kivonataiban: Protestáns Szemle, 1926. 135-146. Idézi: BÖSZÖRMÉNYI 1994. 31. 26 Nyugat-európai tanulmányútja után foglalja el Bihardiószegen a lelkészi állást, s ott 1867-től 1871-ig végzi szolgálatát. 27 Böszörményi Ede jegyzi föl, hogy Szeremlei második vásárhelyi működése kezdetén a négy lelkipásztori állást három éltes férfi (Tóth Ferenc, Szél Sámuel, Vajda Sámuel) töltötte be, akik négy év leforgása alatt el is távoztak az élők sorából. In uő, 1994. 37. 17