A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története

kisebb terjedelemben) is helyet kaptak. Az Alföldi Újság ezzel szemben kizárólag az SZDP rendezvényeiről tudósított részletesen. A koalíció negyedik tagjának, a Nemzeti Parasztpártnak a helyi szervezete az előző háromhoz képest majd negyedéves késéssel jelent meg. Elsősorban a szerve­zési nehézségek miatt nem tudta felvenni a versenyt a többi párttal. Időrendben a szegedi és a makói szervezeteket (melyek még 1944 decemberében alakultak meg) követte.9 Szót kell ejteni még a szakszervezetekről: a munkásság szakmánként újjáala­kult érdekképviseleti csoportjai (építőmunkások, hús-, bőripari dolgozók stb.) ún. szakmaközi bizottságokba tömörültek. Ezeket a szervezeteket nevezték szabad szakszervezeteknek is, ám ahogy országosan, úgy Vásárhelyen is, a kommunista párt befolyása érvényesült, szinte sohasem szavaztak az MKP ellenében. Azonban a szociáldemokraták egyre inkább kiszorultak a szakszervezetekből. Tehát jogosan állapítható meg, hogy a pártalapon működő testületekben az MKP kétszer akkora súllyal vett részt, mint a többi párt. Egy korabeli vásárhelyi kisgazda párttag, Nagy Lajos a következőképp jelle­mezte az NPP-t: „A nemzeti parasztpártiakat én szégyenlős kommunistáknak ne­veztem annak idején. ...Szerintem belülről kommunista érzelmű emberek voltak, de szégyellték bevallani a többi parasztember előtt. Ezért szégyelltek nyíltan kom­munisták lenni. Beléptek hát egy olyan pártba, amelyik a nevében nem volt kom­munista, de belülről igen.”10 Ezt mintegy megerősítve, Bencsik Péter a következőt fogalmazza meg: „A Nemzeti Parasztpárt...kezdettől fogva alárendelt szerepet játszott a három nagyobb párt mellett, ráadásul sem valódi önálló arculattal, sem szervezett pártélettel nem rendelkezett. A helyi NPP-ben csak balszárny volt, így a vásárhelyi NPP minden fontos kérdésben az MKP álláspontjával értett egyet.”11 Mivel a párt vezérkarát zömmel újvárosi szegényparasztok alkották, akik kevésbé voltak jártasak a pártszervezésben, elkerülhetetlenné vált a vezetőség lecserélése, de szervezésbeli hátrányát sohasem tudta leküzdeni. Gyáni Imre jelentős eredmé­nyeket ért el az értelmiségiek és a fiatalok beszervezése terén. Az olvasóköri jegy­zői múlttal rendelkező Pap János a kisbérlők és más szegényparaszti rétegek között népszerűsítette a pártot. Rajtuk kívül az első időszakban Kertész Imre, Tóth Ferenc, Tóth János, később Antal János, Lőkös Imre, Gyuricza János határozták meg a helyi NPP arculatát. Mivel sajtója nem volt Vásárhelyen, ezért a pártot népszerűsí­tő írások a másik három pártlapban, főleg a Vásárhely Népében jelentek meg. 9 SERFŐZŐ Zoltán: Adalékok a Nemzeti Parasztpárt Csongrád megyei történetéhez, 1944. november-1945. november = Csongrád Megyei Honismereti Híradó 1979. 65-66. 10 CSML HL Lőkös Imre iratai. 42. dosszié. Nagy Lajos visszaemlékezése a Parasztpártra. Lőkös Imre feljegyzései, 1988. 11 BENCSIK Péter: Hódmezővásárhely politikai élete 1944-1950 között. Előtanulmány a Hódmezővásárhely története című monográfia készülő 3. kötetéhez. Kézirat, 2006. CSML HL Kézirattár 1386. 6. 176

Next

/
Thumbnails
Contents