A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - KÖSZEGFALVI Ferenc: „A verseny kiszoríttassék.” Kísérletek a verseny kiküszöbölésére a hódmezővásárhelyi nyomdaiparban a 20. század első felében

véseknek, melyek a sajtó, a gondolatközlés egyéb módjai és megörökítő formáiban a több termelés honmentő céljait szolgálják”. Föltűnő a „honmentő célokat” szolgáló irodalom és művészet ismételt középpontba állítása, a nyomdaipar másodlagos említése. Föltűnő, hiszen azonkívül, hogy a vezetőség mellett, fényes nevekkel megalakítottak egy-egy irodalmi, művészeti és közgazdasági választmányt, - egyéb közvetlen cselekvés még szavak szintjén sem történt a kultúra pártolása érdekében. Mindössze egyszer visszhangzik még az irodalom említése; amikor az 1923-as zárszámadás nyereségéből egymillió koronát rendelnek félretenni a gróf Bethlen István Irodalmi Társaság megalakításának céljaira. Erről azonban a fellelhető dokumentumokban többé egyetlen szó sem esik.11

Működésük kezdetének eredményei a nehéz gazdasági helyzet, az erősödő infláció ellenére megfeleltek a várakozásnak. 1921-ben 28 468 korona nyereséggel zártak, pótolták a nyomdai felszerelést is. Ebben az esztendőben 600 ezer koronára emelték az alaptőkét, biztató jelenség, hogy érdekeltséget vállalt a részvénytársaságban a Gazdasági Egyesület. A következő évben 79 173 korona a nyereség, ami az inflációt leszámítva is fejlődést jelent. A nyomda betűkészletét felújították, nyomdájukat egész évben foglalkoztatni tudták. Az 1923-as 4 557 508 koronás nyereség, amennyire gazdálkodásuk eredményességét, annyira a pénz értékének romlását is mutatta. Ez az esztendő az, amikor a pozitív és negatív tendenciák még nagyjából kiegyenlítik egymást, s alighanem utoljára, osztalékot is fizetnek, részvényenként 50 koronát.

Próbálkoznak szolgáltatásaik kibővítésével, igyekeznek több lábon állni: 1921 -ben közel 1100 kötetes kölcsönkönyvtárat, 1922-ben könyv-, papírkereskedést nyitottak. (Vezetője Farkas András könyvkereskedő.) 1923-ban az új üzletág menetjegyiroda, hírlapterjesztő részleg. A kiemelt céljukként említett irodalom- művészetpártolás érdekében, különös módon semmit nem tettek, egyetlen kiállítást nem rendeztek, összesen egyetlen általuk kiadott könyvről van tudomásunk, - elsősorban széleskörű lapkiadással kívánták céljaikat közelíteni.12

Az első évben azonnal öt, egymást megjelenési időben és témakörben kiegészítő periodikával léptek a város közvéleménye elé. Átvették a heti gyakoriságú Hódmezővásárhelyi Sport Elet készítését, megindították a hetenként megjelenő Magyar Asszonyok Lapját, és a Színházi Hírek című napilapot. (Ez csak az az évi szezonban élt.) Folytatták az Erdei Sándor által hozott Friss Hírek kiadását, és ugyancsak az ő kiadásában 1921. október 2-tól Vásárhelyi Újság címmel napilapot indítottak a Gazdaság Egyesület, a földművelők számára. Az évek során ezekhez még három lap társult. A havi Alföldi Népmívelés (1924), a Kun Bélától a Kultúrához átállt Fejérváry József (1874-1960) magánvállalkozása, a Vásárhelyi Napló (1924), és az 1926-os, néhány hónapig élő Vásárhelyi Hírlap.

11 Mint a 9. sz.

12 CSML Cégbírósági iratok 46/1921. sz. 152