A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Makai Ödön Hódmezővásárhelyen. 75 éve halt meg József Attila gyámja és sógora
iparral rokonipar, kéri bejelentése tudomásul vételét. (A pontos jogszabályi hivatkozásokkal ellátott kérvényt a feleség nevével a férj írja alá.) A kávéház és vendéglős iparral történő bővítést - amint a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara véleményezése megérkezik - április 5-én rá is vezetik az iparengedélyre, a cukrásziparral való kibővítést azonban abból szakvizsga letételéhez kötik. Erre - vélhetően az előírt szakmai gyakorlat híján - már nem került sor. Április 29-én azután megjelenik az iparhatóságnál az ügyvéd férj, és bejelenti, hogy szálloda, kávéház és vendéglős iparát felesége végleg megszüntetni óhajtja. Átveszi az iparkamara által kiállított szakvizsga bizonyítványt, valamint a kaposvári OTI pénztár 1934. augusztus 24-én kelt kimutatását, majd május 16-án a megszüntető határozatról ipar- engedély kiváltásához másolatot kér.92 Szezonnyitásra tehát kéznél voltak a hivatalos papírok, kisfia születése miatt azonban Etelka nem tudott lemenni Szárszóra. A panziót ekkor bérbe adták, bérlőt újsághirdetés útján találtak. Jolán a folytatásban leírja, hogy a fellelkesült bérlő ősszel azzal a tervvel állt elő, nyissanak közös panziót Budapesten. Ödön ezt először elhárította, nem volt rá pénze, a szárszói panzió már túlterhelődött adósságokkal. A bérlő azonban nem tágított, és azt az ajánlatot tette, hogy előlegezi a részüket tíz hónapra, 1936. szeptember l-jéig történő visszafizetésre. Makai még így sem akart beleegyezni, de Etus hozzákapcsolta régi ábrándját a tervhez: Pesten is lesz egy családi panzió, ahol testvéreit elhelyezheti. A „Club pensio” december 1- én meg is nyílt a Teréz utca 39. alatt. A nyári szezon azonban rosszul ütött ki, éppen csak az adósságaik kamatát, az adókat és illetményeket keresték meg. Újabb kölcsönöket vettek fel, de 2500 P továbbra is fennmaradt az adósságból.93 Az ügyvéd anyagi helyzetére jól rávilágítanak a Bányai Lászlóhoz írott levelei, amelyek nem csupán további kihasználását hivatottak leszerelni. 1934. december 28.: „katasztrofális viszonyok közt vagyok, részben Szárszó, részben fizetési előlegeim miatt. [...] Én Lucie-nek változatlanul adom legnagyobb megerőltetés árán is a havi 100 P-t...” 1935. április 25.: „most 150 P-t kért átmenetileg levonásra tőlem Lucie, de Szárszó előtt a legnagyobb gondban vagyok”. 1935. április 30.: „Végül mivel többrendbeli ruhafélét kellene csináltatnom, mert nagyon ki vagyok kopva és pénzem sincs, légy szíves közöld velem, amit egyszer említettél, hogy ki az a ruhakészítő cég, amit említettél, és mily hitelfeltételek mellett adna legolcsóbban cca két rend nyári ruhát most, felöltőt és télikabátot ősszel, valamint ingféléket.” 1936. július 17.: „még kevésbé számíts arra, hogy én akár egy fillért is áldozhatok válóperre vagy hasonlóra, egyrészt mert nincs is - a balatoni katasztrofális szezon a legnagyobb gondot okozza.”94 92 CSML HL iparlajstromok gyűjteménye: B^l/1935., Hódmezővásárhely Város Polgár- mesteri Hivatalának iratai: VIII. ügyosztály 2804/1936. 93 JÓZSEF Jolán 1941. 340-343.; SZABOLCSI Miklós 1998. 370. 94 Hét év József Attila közelében. Dokumentumok Bányai László hagyatékából. Horváth Jenő kézirat- és levélgyűjteményét sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta VALACHI Anna. Budapest, 1995. 49., 50., 55. 129