A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

SZEREMLEI SÁMUEL SZÜLETÉSÉNEK 175. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE RENDEZETT EMLÉKKONFERENCIA - KADAR Péter: Szeremlei Sámuel lelkipásztori tevékenysége Hódmezővásárhelyen

A tudományok egyetemét összegző szellemi törekvés a korban a legátfogóbban Albrecht Ritschl (1822-1889), majd Ernst Troeltsch (1865-1923) munkásságában jelentkezik. Az újkori holisztikus tudományosság egyszerre fordul a teológia, a filozófia, a vallástudomány, a szociáletika, és a társadalomtudományok felé.3 Innen is érthető a kor közép-európai szellemi életében magabiztosan és naprakészen eligazodó Szeremlei enciklopédikus műveltsége és sokoldalú tudományos tevékenysége.4 5

A humanizmus és a reneszánsz ismeretelméleti alapjaira emlékeztető korabeli érdeklődés az eredeti nyelvi és tárgyi források iránt meghatározza a modernkori teológia művelését is. A 19. század második felében fellendül a régészet, vele együtt a „bibliai régiségtan”, azaz a kortörténeti archeológia iránti érdeklődés. Ennek gyümölcse a korszakban kibontakozó ún. történeti Jézus-kutatás, amely Szeremleit is élénken foglalkoztatja. David Strauss5 Leben Jesu című úttörő munkáját több fejezeten át ismerteti a Protestáns Egyházi és Irodalmi Lap (PEIL) hasábjain.6 A könyvismertető tanulmánysorozatnak már pusztán a terjedelme7 is elárulja szerzőnk lelkes érdeklődését az újdonság erejével ható ún. történeti kritika eredményei iránt. Ebben tetten érhető azon igehirdetői célja, hogy „Krisztust történelmileg fogja fel, s emberileg tárgyalja. ”8

Azonban félreértenénk Szeremleit, ha a modernista kritikai példák kritikátlan és elvtelen másolását vélelmeznénk törekvésében, még kevésbé a hagyományos

3 Ld. ugyanerről PRESZTÓCZKI Zoltán: Szeremlei: hosszú élet és rendkívüli munkabírás = www.delmagyar.hu, 2012. szept. 9. Az említett teológusokról és a korszakról ld. bővebben GOTOBED, J. - FRAATZ, B.: Boston Collaborative Encyclopedia in Western Theology, http://people.bu.edu/wwildman/bce/troeltsch, szerk. WILDMAN, W. Boston, 1994.

4 Példa erre, hogy már vásárhelyi segédlelkészsége idején német nyelvű szakfolyóiratokat (Zeitstimmen, Predigten der Gegenwart) járat (ld. Böszörményi 1994, 30.). Egyébként Szeremleit ebben a fent említett törekvésében nemcsak a korszellemre jellemző enciklopédikus hajlam, hanem kiváló német nyelvtudása is segítette, amelyet ifjúkorában, szepességi időszaka alatt sajátított el, s azután is folyamatosan csiszolt. Bővebben ld. Böszörményi, 1994. 13., 25. kk. Idegennyelv-tudásáról ld. uo. 30.

5 David Strauss (1808-1874), a tübingeni iskola egyik kiemelkedő képviselője, Kern, Baur és főleg, Schleiermacher nyomdokain a bibliai szövegkritika hagyományait követi. A klasz- szika-filológia alapjaira helyezkedő irodalomkritikai módszert az ókorikelet-kutatás eredményeivel ötvözi. Hivatkozott munkájával kezdetben sokkolja az európai teológiai közvéleményt, későbbi hatása azonban a XX. század bibliakutatását is meghatározza. Legjelentősebb modernkori követője Rudolf Bultmann, aki az újszövetségi eseményeket a „mitológiátlanítás” programjával magyarázva a természetfelettit a gyülekezet hitében létrejövő valóságként értelmezi

6 PEIL, 317. hiv.: BÖSZÖRMÉNYI 1994. 18., 84. n. 6.

7 „egy egész kötetre menő munka” im. uő., uo.

8 SZEREMLEI Sámuel: A vallás lényege és az egyházi háromsági-dogma = Protestáns Tudományos Szemle (a PEIL melléklete). II/1. 1870. 1-10., 8.

12