A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Makai Ödön Hódmezővásárhelyen. 75 éve halt meg József Attila gyámja és sógora
360 fős listájára még - diplomája, illetve a világháborúban kiérdemelt Károly Csapatkereszt révén - adója kétszeres számításával sem került fel. Bankember lévén, nem hagyható figyelmen kívül a mezőgazdaságot sújtó válságban eladósodott agrártársadalom erős bankellenessége, a magyar érdekekkel szembe állított nemzetközi bankokrácia ellen szított közhangulat sem. Makai Ödönt „bizonyos idegenkedéssel fogadtuk, mert családi összeköttetései révén Sztranyavszky Baba, Sztranyavszky Sándor földművelésügyi miniszter lánya is több ízben megfordult házukban. Igen jó anyagi körülmények között éltek, ami bizonyos mértékig bennünket óvatosságra intett.”30 Ez már a társadalom másik oldalát képviselő Erdei István szájából hangzott el jóval később a vele készült interjúban, ki akkoriban a szociáldemokrata pártszervezet titkára volt Vásárhelyen. A helyzet komikuma, hogy egy belül még mindig prolilánytól, mert valójában a mély nyomorból jött Sztranyovszkiné Etelkáról volt szó, ijedeztek a szervezett munkások. Még ha félreértésen alapult is, a történet beleillik azon - lényegében ártatlan - színjátékok sorába, melyeket az ügyvédék valós családi viszonyaik elleplezésére folytattak. A szocdem párttitkár 1930-ban a Szentesi utcai lakásban folytatott megbeszélést Fábián Dániel fiatal orvossal, a budapesti Bartha Miklós Társaság elnökével és József Attilával. (Vele itt találkozott először, 1932 végén azután ő számol be a Vásárhelyi Reggeli Újság hasábjain annak a Központi Kávéházban tartott előadásáról.) A mozgalom célja az volt, hogy a fiatal magyar értelmiség figyelmét a falu felé terelje. Fábián és a költő ekkor jelentették meg a Ki a faluba! című röpiratukat, és a helyszínen kívánták tanulmányozni a tanyai gazdálkodást és termelést. Az orvos később leírja, hogy Vásárhelyen Makai Ödön segítette munkájukat: elintézte, hogy két, vezető szerepet betöltő tanyai gazda is fogadja őket. Az egyikük, Kovács Jenő, a törvényhatósági bizottság mezőgazdasági bizottságának elnöke volt, aki 120 kát. holdas tanyáján korszerű gazdálkodást folytatott. Kijelentette előttük, hogy az ország jelenlegi helyzetéért egyértelműen a nagybirtokosokat terheli a felelősség, ha egy szélesebb földreformot átgondolt telepítési politikával együtt hajtottak volna végre, akkor a nagybirtokok helyén virágzó falvak jöhettek volna létre. A mezőgazdasági kultúra emelését nemzeti ügynek nevezte, hiszen a hazai búzatermés csődbe jutott. A korabeli politikai válságból a kivezető utat a demokratikus átalakulásban látta, és leszögezte, ehhez össze kell fogni a szociáldemokratákkal.50 51 A fenti nézeteket vallotta Makai Ödön is, erről tanúskodnak nyilatkozatai, vagy ha nem is mondta ki mindig, a tettei. Erdei a pártszervezet titkáraként 1932-ben többször érintkezett az ügyvéddel, különösen a bajba jutott parasztok dolgában, 50 BOKOR László: József Attila és a Szociáldemokrata Párt kapcsolata. Beszélgetés Erdei Istvánnal = Kritika, 1979. 2. sz. Sztranyavszky Sándor 1916-1931 között valójában a belügyminisztérium politikai államtitkára, irányítása alatt zajlottak le az 1926-i és 1931-i választások, 1938-ban volt földművelésügyi miniszter az Imrédy-kormányban. 51 FÁBIÁN Dániel: Füstbement terv = Könyvvilág, 1980. máj. Közli KŐSZEGFALVI Ferenc-SZIGETI János 2005. 140-141. 116
