A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Makai Ödön Hódmezővásárhelyen. 75 éve halt meg József Attila gyámja és sógora

(apjuk eredeti neve után) Józsefi Jolánként. Ez a házasság is viharos gyorsasággal véget ért, a válást már november 7-én kimondta a törvényszék.15

József Attila ekkoriban sűrűn beszámolt a Londonban tartózkodó Vágó Mártának családja mozgalmas életéről. Szeptember 30-i levelében megírja, hogy „Ödönt meg, a Doktor urat, k. gyámomat közös elhatározással kirúgtuk. (1-én utazik el Hódmezővásárhelyre, véglegesen. Válnak...).”16 Az ügyvéd, amikor 1930 februárjában Vásárhelyen kitöltötte az országgyűlési képviselőválasztó jogosultság megállapításához szolgáló „számlálólapot”, azt nyilatkozta, hogy 1928. november 1. óta lakik a városban, a Szentesi u. 24. szám alatt (ma Dr. Rapcsák András út 28., a tisztiklubként ismert épület), előtte pedig, 1896-tól Budapest VI. kerületében, a Vilmos császár út 37. alatt lakott.17

A József Attila-kutatók - Szabolcsi Miklóstól Péter Lászlóig - általában Makai Ernő elhatározásának tulajdonítják a Makai Ödön és családja életében fordulópontot jelentő lakhelyváltozást.18 A Belvárosi Takarékpénztár nagyhatalmú vezérigazgatója, hogy rangon alul nősült, a család hírnevét romboló öccsét eltüntesse a világ szeme elől, felajánlotta neki, hogy lemehet Hódmezővásárhelyre a pénzintézet tiszántúli felügyelőjének, egyszersmind a Kereskedelmi Bank ügyészének. Arra is hajlandónak mutatkozott, hogy öccse felhalmozott adósságait kifizeti.19 Annyi bizonyos, hogy az adott helyzetben a család és Ödön számára mentőövként kínálkozott fel a vidéki álláslehetőség. Felmerülhet azonban egy másik, az ügyvéd személyes döntése mellett szóló változat is.

József Etelka (1903-2004), amikor 1970-ben a vásárhelyi könyvtár olvasótermében Péter László és Szász Ferenc többek közt arról faggatta, hogy miként kerültek éppen Vásárhelyre, utalt arra, hogy Ödön számára nem volt ismeretlen a város. Korábbról ismerte dr. Blantz Bélát és Kémeri Mátyásné született Kovács Rózsa óvónőt.20

15 BFL VI. kér. ház. anyakönyv 1341/1919., 1442/1928. A Csiffáry Gabriella fölevéltáros (BFL) által megküldött felvételek alapján. A bontóperek nem maradtak fenn. A törvény- széki segédkönyvekből az állapítható meg, hogy az első a korban a bújtatott megegyezéses válást lehetővé tevő „elhagyásos” válóper volt: a férj 1928. máj. 15-én bírói felhívást bocsáttatott ki, amellyel nejét az életközösség helyreállítására kötelezte, majd - ennek nyilvánvaló eredménytelensége nyomán - máj. 26-án adta be a válókeresetet. A második házasságnál a válókeresetet már 1928. okt. 6-án beadták. A bontó ítélet alszámából megállapíthatóan ez is „elhagyásos” válóper lehetett. - Nagy Sándor levéltáros (BFL) közlése.

16 VÁGÓ Márta: József Attila. Budapest, 1978. 140.

17 Ld. 1. sz. jegyzet.

18 PÉTER László: Miért jött József Attila Vásárhelyre? = Délvilág, 2005. okt. 1.

19 ASPERJÁN György: Fogadj szívedbe - József Attila életregénye. Budapest, 2005. 253.

20 SZIGETI János: József Attila és vásárhelyi utóélete = A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2005. Szerk. VARSÁNYI Attila. Hódmezővásárhely - Budapest, 2006. 123. Kémeriné Kovács Károly alispán unokája, 1936-tól a Stefánia Szövetség elnöknője, férje, a szintén helybeli születésű Kémeri (Krémer) Mátyás a forgalmi adóhivatal főnöke volt.

107