A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Dobos Irma: A hódmezővásárhelyi téglagyárak kerámia célú üledékes kőzeteinek vizsgálata a Szegedi Tudományegyetemen

környékiben 6,25%. Az agyagtartalom magas volta kétségtelenül amellett bizonyít, hogy a hulló por ülepedése igen lassan áramló, vagy éppenséggel állóvízben, de legalább is időszakosan vízjárta helyen történt, s anyagába a folyóvízi kiöntésekből származó iszap is belekerülhetett. Az üledékképződési miliő ilyen volta mellett tanúskodik az e képződményekből előkerült és Rotarides M. által ismertetett pleisztocén csigafauna, amelyben vízi fajok mellett szárazföldiek is előfordulnak ugyan, de az előkerült fajok számszerű súlypontja a vízi fajokra esik.

II. táblázat

Minta

száma

<0,002

0,0020,005

0,005-0,01

0,010,02

0,020,05

0,050,01

0,1-0,2

<0,2

í.

20,52

6,99

5,72

16,29

41,80

6,14

1,48

1,06

2.

14,21

5,52

7,85

9,13

44,62

10,19

4,87

3,51

3.

18,42

4,30

8,61

19,60

39,42

7,31

1,28

1,06

4.

16,01

5,40

9,15

16,64

45,12

5,40

1,25

1,03

5.

13,17

3,49

5,97

13,38

43,63

10,29

3,49

6,58

6.

8,40

2,31

5,25

14,02

56,73

8,82

1,05

2,25

7.

26,47

5,70

13,22

23,24

25,30

4,45

1,01

0,61

8.

16,52

14,06

18,20

20,22

25,82

2,48

1,46

1,24

9.

10,88

7,32

9,54

15,09

46,75

7,76

1,55

1,11

10.

17,57

7,86

10,76

18,62

39,73

3,81

0,83

0,83

11.

14,84

4,67

8,53

18,50

39,63

10,58

1,83

1,42

12.

12,58

7,67

10,87

19,62

39,89

5,33

2,32

1,92

13.

16,00

10,91

14,38

23,21

29,00

4,18

1,16

1,16

A természetes kőzeten kívül mechanikai elemzést végeztünk szárított, de nem égetett téglamintákon is annak kiderítésére, hogy a feldolgozás milyen mértékben változtatja meg az anyag szemcsézetét. A 13. sz. elemzési adat és a hozzá tartozó görbe a Városi Községesített Téglagyárból, a 14. számú a Csomorkányi úti téglagyárból való szárított tégla elemzési adatait tünteti fel. A szárított téglák mechanikai összetétele a természetes kőzetétől valamennyire eltérő, ezek durvább részekben gazdagabbak, igazolásaként a szárításnak a diszperzitás fokát csökkentő hatására vonatkozó korábbi megállapításnak.

Lényegében a kőzetminta szemszerkezetével áll kapcsolatban hajszálcsöves- sége, illetőleg vízemelőképessége. Ennek tanzulmányozására célszerűnek bizonyult az a módszer, amelyet főleg a talajtan alkalmaz: 1,5-2,0 m hosszú üvegcsőbe a kiszárított és elporított kőzetmintát a természetes állapotot leginkább megközelítő tömörségűre rázzuk be. A cső alját lezáró vattát vízbe állítva, leolvassuk a víznek az anyagban történő emelkedését meghatározott időpontokban. A Városi Községesített Téglagyár feltárásának 0,2-2,0 m mélységéről vett mintán észlelt vízemelkedéseket az idő függvényében az 5. ábra tünteti fel.

94