A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Dobos Irma: A hódmezővásárhelyi téglagyárak kerámia célú üledékes kőzeteinek vizsgálata a Szegedi Tudományegyetemen

nesetre megállapítható, hogy mintáink faj súlya lényegesen nagyobb

változatottságot mutat, mint a részletesen tanulmányozott Budapest környéki löszök (9).

I. táblázat

Mintaszám

Sűrűség

Térfogatsúly

1.

2,592

1,650

2.

2,716

1,652

3.

2,657

1,553

4.

2,722

1,749

5.

2,658

1,876

6.

2,750

1,459

7.

2,747

1,658

8.

2,672

1,786

9.

2,865

1,989

10.

2,642

1,486

11.

2,686

1,616

Különös gondot fordítottunk - tekintettel a gyakorlati jelentőségre - a szemcseösszetétel vizsgálatára. A mechanikai elemzés módszerei jelenleg még távolról sem állnak az egzaktság olyan fokán, mint a vegyi elemzéseké. Tekintettel arra, hogy különböző szerzők a mechanikai elemzésre szánt anyagoknak eltérő előkészítés módját ajánlják, s minthogy a különböző elemzési módszerekkel nyert eredmények sem hasonlíthatók korlátlanul össze, kénytelenek vagyunk az elemzés kivitelét legalább vázlatosan ismertetni.

Valamennyi minta vizsgálatára Atterberg-rendszerű ülepítő eljárással 5 g-os mennyiségű, légszáraz állapotú anyagmintán történt, miáltal a szedimentációs hengerekben az ülepedés szempontjából legelőnyösebb 1%-os koncentrációt lehetett elérni. Az A tterberg-módszemek hosszadalmasságával szemben nagy előnye pontossága, ami főképpen az elektrolitok koaguláló hatásának kiküszöbölésével áll kapcsolatban. Sztrókayaak vulkáni tufák iszapolásával kapcsolatos vizsgálatai szerint a kiszárítás a kolloidális méretű szemcsék felületén megkötött hidrátréteg eltávolítása révén a diszperzitást csökkenti, miért is a minták előzetes szárítását mellőztük. Ugyanígy a vizsgálat előtti rázógépen való rázatást is, minthogy a minták lazasága következtében enélkül is tökéletes diszperzitást lehetett elérni. Az iszaplási időket a közismert, Köhn által összeállított táblázatból vettük, de az iszapolási idők kiszámításához nem a minták faj súlyát használtuk, hanem 2,70 közepes fajsúlyt. Miháltz István vizsgálatai szerint (4) ugyanis az üledékes kőzetek különböző frakcióinak fajsúlya eltérő, s a különböző szemnagyságú frakciók fajsúlyai közti különbség nagyobb, mint a különböző üledékes kőzetfajták fajsúlya közti különbség. A hőmérsékletingadozás a hosszabb iszapolási idők alatt sem lehetett nagyobb ± 1,0-1.5 C foknál. Az elemzési eredményeket kétféle módon szerkesztett grafikonok tüntetik fel; egyrészt összeg92