A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)
TANULMÁNYOK - Dobos Irma: A hódmezővásárhelyi téglagyárak kerámia célú üledékes kőzeteinek vizsgálata a Szegedi Tudományegyetemen
DOBOS IRMA A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÉGLAGYÁRAK KERÁMIA CÉLÚ ÜLEDÉKES KŐZETEINEK VIZSGÁLATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN Hódmezővásárhely földtani és talajtani viszonyaival érintőlegesen már a XIX. században is foglalkozott néhány kutató, majd az első artézi kút létesítése után mind többen vizsgálták a terület földtani és vízföldtani adottságait. Különösen az érdeklődés központjába került a Nagy Magyar Alföld, amikor a trianoni békediktátum után területünk kétharmadát elveszítettük és azzal együtt ásványi nyersanyagunk nagy része és ásványvizünk tekintélyes része ugyancsak az utódállamoknál maradt. I. Alföldi földtani kutatás az egyetemen Természeti kincseinket hátrahagyva, a trianoni határon szellemi értékeink egy részét átmentettük, s ezek között szerepelt a Selmecbányái és a kolozsvári egyetem. Az Alföld kutatásában később jelentős szerepet betöltő Szegedre költözött kolozsvári „Ferencz József Tudományegyetemen” az 1921 évi XXV. te. alapján megindult az oktatás az Ásványtani, Kőzettani és Földtani Tanszéken is. A tanszék a Szukováty, ma Ady téren a MÁV leszámítoló épületében kapott helyet (7. kép). Ezzel a város régi óhaja, hogy az Alföldnek legyen egyeteme, teljesült. A Szegedi Tudományegyetem életre hívása és a tanszék működése lehetőséget biztosított a tanszéki személyzet és a hallgatók részére elsősorban a város és környékének részletes földtani felépítésére és a hidrológiai-hidrogeológiai adottságainak kutatására, és ennek lehetőségével éltek is. Eredményeik részletes bemutatása most nem célunk, kizárólag csak a címben jelzett egyik kutatás eredményét kívánjuk közölni. Nem csak az oktatás, hanem a tudományos munka is igen hamar beindult és 1922-ben már megjelentek az egyetemi kiadványokban. A természettudományi közlemények szerkesztője Győrffy István, Apáthy István, Ortvay Rudolf és Pogány Béla volt. A dolgozatok a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Tudományos Közleményeiben és az Actákban jelentek meg. Igen jelentős eredményt hozott az Alföld megismerésében a tanszék első vezetője Szentpétery Zsigmond (1880-1952) egyetemi tanár mellett Miháltz István és Lengyel Endre adjunktus, illetve Sümeghy József tanársegéd munkássága. Minden második vagy harmadik szombaton Szeged, Kecskemét és Hódmezővásárhely felszíni és felszín közeli képződményeinek megismerésére vezettek kirándulásokat. Kőzettani szelvényeket készítettek az agyaggödrökről, a folyóbevágásokról, a fútóhomok- és a löszös képződményekről, a meszes tavakról. 86
