A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)
TANULMÁNYOK - Szigeti János: Galyasi Miklós és Nemes Marcell. A költő és rokona
„vízválasztó” Nemes Marcell életében. Miután meghalt édesapja, rövidesen elhagyta vidéki városunkat. Emlékjelek, emlékhelyek Szeged kereskedelmének történetébe is beleírta nevét a Grossmann-cég. Grossmann Adolfnak és testvérének, Babettnek 1862-től a Kárász utcában nyílt a norinbergi áruhoz kapcsolódott díszmü és rövidáru kereskedése.12 A vásárhelyi Főutcán 1896-ban fölépült a Flódmezővásárhelyi Takarékpénztár épülete. Képeslap őrizte meg Grossmann R. és Fia földszinti üzletét.13 Galyasi, a lírai költő' A neves műgyűjtő és a költő között az oldalági rokonságot a források is megerősítik. A további kutatások feladata lesz tisztázni, vajon ki finanszírozta Galyasi Miklós 1927-1929 közötti párizsi tartózkodását. Az 1918 óta özvegyen élő édesanyja nem szűkölködött semmiben, a pékség jól jövedelmezett. Galyasi első verseskötetét, a Fut a lidérc címűt (1929) édesanyja jelentette meg saját költségén. Nem lehet kizárni a Párizsban is saját palotájában élő világfi, mecénás Nemes Marcell rokon támogatását sem. Galyasi költészetét két versrészlettel illusztráljuk. A „bús krónikás ember”-ben önarcképét tárja elénk, a másik lírai alkotás csodálatos melegséggel vall édesanyjáról: Fáradt vándor vagyok, bús krónikás ember. Szemem kutatja tegnap zord ködét. Pihenés nincs, percet perc követ, Aranyat lelek vagy mihaszna követ, Mindegy: Rovom a jövendő történetét. (A krónikás ember)14 Szeméből ismerem a békét. Csókjából tudom, mi a szeretet. Úgy öntötte a jóságát, lelkét, Mint felhő az esőcseppeket. (Anyám)15 12 Szeged története 3/1—II. köt. 1849-1919. Szerk. GAÁL Endre. Szeged, 1991. 392.; Makó Imre fondtörténete. Vö. 7. jgyz. 13 KRUZSLICZ István Gábor - MÁYER Jenő: Hódmezővásárhely régi képeslapokon. Budapest, 1999. 51.; 2. jav. és bőv. kiad. 2003. 55. 14 Uo. 15 GALYASI Miklós: Irigyelj. Galyasi Miklós összes hátrahagyott versei. Hódmezővásárhely, 2003. 68. 74
