A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Makó Imre: Vásárhelytől Hollywoodig. Ligeti Lajos színészi pályája

A népszerű történetek természetesen a film érdeklődését is felkeltették. 1913-15-ben három is készült, a címszerepet Kabók Győző, illetve Rózsahegyi Kálmán alakította.14 Ezt követte 1922-ben a Göre Gábor bíró uram legújabb eresztése című szkeccs 2 színpadi és 2 filmrészben, előjátékkal. Forgatókönyvét Török Rezső írta, zenéjét Magyar László szerezte. A gyártó és forgalmazó cég a Thália volt, bemutatójára 1922. augusztus 28-án került sor az Omnia, illetve Uránia moziban. Göre Gábort Ligeti Lajos, hitvese pedig Göre második felesé­gét alakította. Marcsa lányukat Pádly Margit, míg férje, a darab rendezőjeként is jegyzett Endrey Jenő (1891-1967) a Göre történetek elmaradhatatlan alakját, Kátsa cigányt formálta meg. Andris, a szolgalegény szerepében Medgyaszai Je­nőt láthatta a publikum. O 1916-1918-ban már három némafilmben szerepelt, így címszereplője Tóth Ede A falu rossza című népszínművének. A legújabb Göre-film cselekménye ezúttal is igen egyszerű: Andris szerelmes Marcsába, szeretné feleségül venni, de kosarat kap, ezért bánatában kivándorol Amerikába. A filmet pesti utcákon és Eger történelmi falai közt forgatták. Kópiája nem ma­radt fenn, így csupán leírásból tudjuk, hogy a vásznon maga Gárdonyi is feltűnt: az akkor már halálos beteg írót nagy karosszékben, házikabátban, kezében könyvvel örökítette meg a felvevőgép.15 A sikeres produkciót és a kis társulatot Kövessy Mihály16 amerikai színházi menedzser 1923-ban turnéra szerződtette. A filmszkeccs New York-i sikere után Endrey Jenő 1924-ben önálló társulatot szervezett, amellyel bejárták Amerika magyarlakta településeit.17 Korábbi színművészeti lexikonunk Ligeti Lajost rendezőként is említi, s szól arról, hogy Amerikában színigazgató lett és sokat használt a magyar kultúrának. Az újabb keletű magyar színháztörténet az amerikai magyar színjátszásról, il­letve a társulatokról szólva megemlíti, hogy „a többnyire tiszavirág-életű vállal­kozásoknak általában New York a színhelye, de Ligeti Lajos, Tóth István, Papp István, majd később Sárossy Szüle Mihály társulatai a »road«-ot járták, a nagy­városoktól a bányásztelepekig mindenütt megfordultak, ahol magyarok éltek”.18 Töredékes adataink szerint Ligeti Lajos Vígszínháza 1924. december 7-én Cleveland-ben Kálmán Imre Tatárjárás című 3 felvonásos operettjét mutatta be. 14 BALOGH Gyöngyi: Gárdonyi Géza írásaiból készült filmek http://gardonyi geza.hu/wp-ontent/uploads/201 l/Balogh_Gyongyi_Gardonyi_Geza- irasaibol_keszult_filmek.pdf. Az utolsóként 1940-ben, már a hangosfilm korában készült Göre-film címszerepét Tompa Sándor alakította 15 Ua.; VÉRTES László: Gárdonyi Gézáról - orvostörténelmi áttekintés. Magyar Művé­szetterápia, 2010. 2. 135. 16 Kövessyről annyit tudunk, hogy 1920-ban amerikai magyar színtársulat igazgatója lett. LAKATOS Éva 1993. 125. 17 BODÓ Ibolya: A diaszpóra színháza. In: Magyar színháztörténet, 1920-1945. http://tbeck.beckground.hu/szinhaz/htm/30.htm; Magyar színházművészeti lexikon. Bp., 1994. Endrey Jenőről szóló szócikk. 18 MSZmL III. 130.; BODÓ Ibolya 1994. 62

Next

/
Thumbnails
Contents