A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Makó Imre: Vásárhelytől Hollywoodig. Ligeti Lajos színészi pályája

Budapesten) 1891-ben, Medgyaszai Máté és Szabó Amália házasságából született Medgyaszai Amália nem csupán a magánéletben lett mindvégig a társa, hanem a színészi pályán is. Vele egyidős sógora, Medgyaszai Jenő, ugyancsak e hivatást választotta. Ő 1905-től kezdve játszott, 1911-ben a nagyváradi Szigligeti Színház művésze.3

Schwartz Lajos, ki már előzőleg Ligeti művésznéven lépett fel, 1916-ban a vezetéknevét belügyminiszteri engedéllyel hivatalosan is Ligetire változtatta.4 Hogy a névválasztásban mi vezérelte, nem tudjuk. Szigligeti Edétől (eredetileg Szathmáry József), a magyar népszínű megteremtőjétől kezdve több színészünk viselte, illetve vette fel ezt, a talán már légies hangzásában is a színjátszást sejtető nevet. Közülük kettőt említünk. Ligeti Vilmos egyik komikus színésze volt Krecsányi Ignác társulatának, mely az elmúlt század fordulóján három nyári szezon alatt városunkban játszott a népkerti faszínházban. A színészi pályára készülő vásárhelyi ifjú akár szem- és fultanúja lehetett a kor divatos népszínműveiben, s operettekben aratott sikereinek.5 A másik művész Ligeti Juliska. A Nemzeti Színház naivája, ki ezekben az évtizedekben az ország egyik kedvence, a színészünkhöz leginkább közel álló népszínművekben, különösen Gárdonyi Géza darabjaiban is felejthetetlen alakításokat nyújtott.

Ligeti Lajos sokáig vidéki színész volt, és ahogyan színművészeti lexikonunk szócikke írja, ’’jóízű humorával mindenütt népszerűségre tett szert”. Az 1907-8. évadtól Zilahy Gyula társulatának a tagja Debrecenben az 1911-12. évaddal bezárólag. (Felesége L. Medgyaszai Amália néven 1910-11-ben szerepel a társulat névsorában.) Nyíregyházán, szokásos nyári állomáshelyükön, a közönség kedvenceivé vált színészek sorában tartották számon.6 Névváltoztatási kérelmét 1916 júliusában már Brassóból terjesztette elő. Az ottani, 1910-ben leégett nyári színkör 1915 augusztusában nyílt meg újra Faragó Ödönnek, a kassai Nemzeti Színház jeles direktorának igazgatása alatt. A románok erdélyi betörésekor, 1916 augusztusában a társulatnak egy teherkocsiba bevagonírozva az utolsó vonattal sikerült elmenekülnie. Mindenük ott maradt, de Kassa város köl3 SCHÖPLIN Aladár (szerk.): Magyar színművészeti lexikon, I-IV. k. (a továbbiakban: MSZmL) Bp., 1929-1931. III. 130., 226., 230.; http://www.familysearch.org/Eng/ Se- arch/customsearchresults.asp?LDS=2&last_name=Medgyaszay, http://boards.ancestry. com/surnames.liggett/490/mb.ashx, www.filmtett.ro/cikkek/medgyaszai-jeno

4 CSML HL Hódmezővásárhely Város Tanácsának iratai (a továbbiakban: Tan. ir.) II. 3709/1916.

5 Vásárhely és Vidéke, 1899. júl. 20., aug. 20.; Hód-Mező-Vásárhely, 1900. júl. 26., aug. 2., 1901. aug. 4., 5., 11. stb. Ligeti Vilmos 1900-ban Almási Tihamér A tót leány c. klasszikus népszínművében Misót alakította. Két évtized múltán Porzsolt Kálmán darabjában, mely egy az egyben átvette az előbbi színmű tót családját, a tót legény szerepét éppen Ligeti Lajosra osztották ki.

6 MSZmL III. 130., 387.; KATONA Ferenc (szerk.): A debreceni színészet története (1866-1974). Debrecen, 1976. 445^147.

58