A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)
TANULMÁNYOK - Koncz Sándor: A tanyai népiskolák építészeti áttekintése
Nemcsak a boltívek megjelenésében hoztak újat a húszas évek építkezései, hanem tetőfedésben, a tantermi ablakokban és a helyiségek elrendezésében is. Az első kontyolt tetős épületek ezek a tanyai iskolák között, amellett palatetősek. A mártélyi új iskolával kezdve alkalmazták a korszak jellegzetes keskeny tanteremablakit. Ugyancsak ettől kezdve bejárat szerint is elkülönültek az iskolai helyiségek a tanítói lakástól, az épület más részére került a tanítói lakás bejárata. A répásháti népiskola építészeti térképzése és tömegképzése összetettebb, mint a többi hódmezővásárhelyi tanyai iskoláé, továbbá egy újabb iskola tér jelent meg benne: a ruhatáron és tartermen túl szertárhelyiség is épült.42 Az építészeti térképzés összetettsége szempontjából figyelemre méltó még a vásárhelykutasi (mai székkutasi) iskola, amely a korabeli hódmezővásárhelyi külterület egyetlen kéttantermes iskolaépülete volt. Tömegképzése nem érdekfeszítő, tulajdonképpen az alább bemutatásra kerülő iskolatípus kéttantermes változata. Építészeti alaktan szempontjából szinte összegzi az eddig megismert épületeket. A szentkirályi épület azért izgalmas, mert módosított típusterv szerint kivitelezték. A felhasznált tervrajz alapján három iskola épült, de a másik kettő kevésbé látványos módosítással. 42 A megvalósult iskolák időrendben: 1926-ban az aranyadhalmi és kardoskúti, 1929-ben a mártélyi új, 1930-ban az atkaszigeti és répásháti, 1931-ben a batidai, szentkirályi, vajháti, vásárhelykutasi, 1939-ben a paléi és belsőkutasi. — KONCZ 2006b. 55
