A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Koncz Sándor: A tanyai népiskolák építészeti áttekintése

helyiséget is meg kellett vizsgálni, amire én vállalkoztam [...]. Amit találtam, az elképzelhetetlen volt, szégyen-gyalázat az egyházra, veszedelem az iskolára növendékestül, tanítástól együtt. Ez a helyiség eredetileg egy szobából, egy kamrából és közbül egy konyhából állott. A kamra lett iskolaszoba, sötét, alacsony, 30 gyermeknek is szűk. A konyha le se volt padlásolva, benne a tűzhely egy katlan előpadkájával, innen lehetett egy ide-oda rakható lajtorján a szoba padlására jutni, mely erről az oldalról szintén nyílt volt. A nem kevésbbé alacsony lakószobát két, inkább lyuk, mint ablak világította volna, azoknak is egyike ki volt törve és papirossal beragasztva; a szoba földje gödrös volt, hogy a legkisebb locsolás is tócsába futott össze, melyet söprűvel kellett szétteregetni. Arnyékszékül az iskola nyílt környékét lehetett használni, mi a tanyai gyerekeknek nem is volt szokatlan. A tanító nem titkolta elkeseredettségét, de a tanítást elég odaadással látszott végezni... "4

A fent jobbról látható tervrajzot a szőrháti iskola kibővítéséhez szerkesztették 1887-ben; megvalósítására nem került sor. A helyiségek sarkába rajzolt körök kemencéket ábrázolnak, továbbá vázolták a bebútorozást is. A berajzolt, cirka 3 m-es iskolapadok a korszerűnek számítottak, mert az 1880-as években még hosszú padokat használtak. Még századfordulón is használtak 4,5 m hosszú padokat. A katedrán álló tanári asztal, az ún. lábon álló tábla és tanszerszekrény a tanterem további belsőépítészeti eleme, hiszen elengedhetetlenül a tantermi tér berendezéshez tartozott. A belső tér állandó eleme a fűtőberendezés is. Az 1800- as évek kemencéit a századelőn cserélték le vaskályhákra. 1900-tól állami típusterv szerint épültek a tanyai iskolák, ezeken a tervrajzokon már kemence nélküli kivitelezést írtak elő minden helyiségre.

A következő alaprajzok iskolák egy csoportját mutatják be: az 1890-es években épített református tanyai iskolákat. Ezeket az épületeket később átalakították, némelyiket jelentősen, de még így is felismerhető, hogy típusterv alapján épültek, és jól látható, hogy mindössze két tervtípust használtak. Az első terv, amely szerint hat iskola épült 1888 és 1894 között, azonos a kispusztai iskola eredeti kialakításával. Ez községi iskolaként épült 1878-ban, és biztosak lehetünk abban, hogy megfelelt a korabeli oktatásügyi rendeleteknek.

A jobb oldalon látható második terv, amely szerint kettő iskola épült 1895-ben, alig különbözik a beüvegezett tornácú, tehát az 1890-es években átalakított kispusztai iskolától. Ha nem csak az alaprajzokról leolvasható sajátosságokat tekintjük, akkor jobban kidomborodik, hogy második terv valóban más típus. Eígyanis nemcsak az építészeti térképzésben hozott újat, hanem az anyagban és szerkezetben is. Az a két iskola, amely a jobb oldali terv szerint épült, az alapon túl lábazatot is kapott téglából, valamint a tetőszerkezet, amely eddig ol- lólábas-szelemenes volt, ezen a két épületen már állószékes.5

4 GARZÓ Imre: Életem és abból merített gondolatok. Bp., 1978. 165-166.

5 CSML HL IV. B. 1414. Hódmezővásárhely Mérnöki Hivatalának iratai (1872-1944) - Régi tervek (továbbiakban: Iskolák tervrajzai), CSML HL IV. B. 1420. Hódmezővá42