A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Antal Tamás: A magánjogi községi bíráskodás Magyarországon, különös tekintettel Hódmezővásárhelyre, 1877-1944

A községi bíróság hatáskörébe továbbra is a kisebb pertárgyértékű pénzkövetelések (a leggyakrabban kölcsön, kamat, életjáradéki, tartási és élelmezési követelések, munkadíj, vételár, ajándék, bér- és haszonbérösszegre irányuló perek, s a kártérítési és biztosítási díjjal összefüggő ügyek) tartoztak akkor is, ha a jogalap vitás volt, valamint a munkák teljesítése és a nem helyettesíthető ingó dolgok iránti perek, feltéve, hogy a pertárgyérték az 50 koronát (1927-től a 100 pengőt) nem haladta meg - és nem volt helye fizetési meghagyás kibocsátásának sem.19 Érzékelhető, hogy az 1877. évi törvényi rendelkezésekhez képest az értékhatár - a végbement gazdasági és szociális folyamatokra tekintettel20 - az akkori 40 koronáról (20 forintról) némileg emelkedett.21

Ellenben nem tartoztak hatáskörébe azon ügyek, amelyeket tárgyértéktől függetlenül a királyi törvényszékek hatáskörébe utalt a jogalkotó: így a hitbizományi viszonyokból eredő perek, a bírák és a közigazgatási tisztviselők által hivatalos minőségükben harmadik személyeknek okozott károk, valamint a kereskedelmi cégnév jogosulatlan „használásából” keletkezett kár megtérítésére indított perek, a váltóóvással összefüggésben az óvatoló személy által okozott károk iránti keresetek, az ügyvédek ellen a behajtott összeg kiadása iránt kezdeményezett, valamint az adóvégrehajtás jogtalan elhalasztása miatti perek, akárcsak a villamos berendezések huzalvezetékei okozta károk megtérítésére irányuló igények. Szintén kivételt képeztek azon eljárások, amelyekben törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapította meg: nevezetesen a vagyonkezelésből és a számadásból támadó ügyekben. Az örökösödési, közszerzeményi és özvegyi jogot tárgyazó jogvitákban, a részvénytársasági vagy szövetkezeti tagságból eredő perekben, a szabadalmi és egyéb iparjogvédelmi kártérítési keresetekben, a váltókkal és a más értékpapírokkal kapcsolatos követelésekben,22 valamint a külön jogszabály által a községi bíróságok hatásköréből kiemelt ügyekben szintén nem volt helye sommás eljárásnak. Az utóbbi kategóriába sorolták különösen az uzsora miatti semmisségi pereket, a műemlékvédelemmel összefüggő kártérítési ügyeket, a kisajátítással érintett ingatlanon lévő ingóságokban esett kár miatti kártérítési kereseteket, a végrehajtási eljárásból eredő némely jogvitákat, to19 1911:1. te. 588-591. §§, Térfy Gyula: A községi polgári bíráskodás. Megjelent a magyar köz- igazgatási törvények Grill-féle kiadása sorozatban. Budapest, é. n. 25-29.

2 Ránki György: A magyar gazdaság 100 éve. Budapest, 1972. 77-83., Kengyel Miklós: A bíróság és a felek közötti felelősségi viszony a polgári perben. (Történeti és összehasonlító elemzés) = A jogi felelősség- és a szankciórendszer elméleti alapjai 8. Budapest, 1989. 49.

21 1911:1. te. 758. §(1) bekezdés.

22 1911:1. te. 758. § (2) bekezdés 1-6. pontok; a m. kir. belügyminiszternek és a m. kir. igazságügy-miniszternek 1914. évi 197.100. B.M. számú rendelete a községi polgári bíráskodásra vonatkozó eljárási szabályok tárgyában, 9. § I—VI. pontok. =MRT 1914. Budapest, 1914. 2691-2692. Lásd még részletes magyarázatokkal: Térfy Gyula 1927, n. 360-361., Térfy Gyula é. n., 40- 57.

28