A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Balog Gábor: Vásárhely „utolsó nemesi kúriá”-ja

1876-ban Török Bálint a (később) 10. számú telek udvari részén, az ő házá­tól körülbelül 2 méter távolságra Plohn Illés (1827-1911) által felállított fényké­pészeti műterem ellen éppen amiatt szólalt fel, hogy „arról tűz esetében laképü­lete könnyen veszélynek lehet[...] kitéve”.15 Török Bálint ellenzése folytán a ta­nács 1876. július 22-én - Pokomándy István polgármester elnöklete alatt - tar­tott ülésén az engedély nélkül, valamint a szomszédos (Török-féle) házhoz az építkezési szabályrendeletben előírtnál közelebb épült, és az építkezési küldött­ség által is tűzveszélyesnek ítélt műtermet lebontani rendelték.16 A közigazgatási bizottság 1877. február 10-ei, Plohn Illés fellebbezését (is) tárgyaló ülésén vi­szont - Ábrái Károly (1830-1912) újdonsült polgármesternek a főmérnöki vé­lemény ellenében tett indítványára - ideiglenes jelleggel meghagyták azt.17 (Évekkel később Plohn Illés ugyanazon a telken, a Török Bálint-féle lakóépület­től és telektől immár távolabbra újabb műtermet készíttetett, amely a századfor­dulóra fiának, Józsefnek az alkotóhelyévé vált.)18 Török Bálint 1881-ben bekövetkezett halálakor házát a Szegedi Híradó című lap a „főutca egyik igénytelen épületéinek nevezte.19 Jóllehet a 19. század első felében a helyi viszonyok között még egyáltalán nem számított „igénytelen”- nek, 1850 és különösen 1870 után a főutcán jó néhány olyan nagyméretű polgár­ház épült, amelyek környezetében a Török-féle épület tömegében, megjelenésé­ben már kifejezetten szerénynek tűnt. Ilyen volt például az 1858-ban Bartha Sándor (1815-1900) által emeltetett hatalmas, egyszintes ház az (1890/91-es ut­canévadás és házszámozás szerinti) Andrássy utca 4. számnál,20 az 1869—1870­15 Uo. Hódmezővásárhely Város Közigazgatási Bizottságának iratai (a továbbiakban: KIB ir.) 71/1877. k.i.b., Tan. ir. 1773/1876. t.ü. 16 Uo. Tan. ir.: T.ü. jkv. 1773/1876., KIB ir. 71/1877. k.i.b., Tan. ir. 2643/1876. t.ü. 17 Uo. KIB ir.: Közigazgatási Bizottság ülésének jegyzőkönyve 71/1877. Plohn Illés mű­termének 1876-os építését lásd még: T. KNOTIK Márta: A Csongrád megyei fényképé­szet kezdetei (1859-1879) = A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1978/79-1. Szerk. TROGMAYER Ottó. Szeged, 1980. 164. - Dömötör János egyik 1968-as írásában úgy fogalmazott, miszerint Plohn Illés 1876-os „kérelme” után a műterem „több mint egy évbe” telt, amíg elkészült. Az 1992-es Plohn-album utószavában pedig már azt írta, hogy az „majd két év alatt épült fel”. A valóság az, hogy e műterem építése nem „több mint egy év”-et, se nem „majd két év”-et, hanem csupán másfél hónapot vett igénybe, mivel­hogy az Plohn Illés 1876. június 2-ai jelentkezése és az építkezési küldöttség ugyanaz év július 20-ai szemléje között tartott. DÖMÖTÖR János: A Plohn-gyűjtemény = A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1968. Szerk. BÁLINT Alajos. Szeged, 1968. 166.; PLOHN József: Negyvennyolcas honvédportrék. Budapest, 1992. 165. 18 T. KNOTIK Márta: A Csongrád megyei fényképészet fénykora (1880-1896). Második rész: Szentes, Makó, Hódmezővásárhely, Csongrád = A Móra Ferenc Múzeum évköny­ve. Studia Historica 3. Szerk. ZOMBOR1 István. Szeged, 2000. 440^14. 19 Szegedi Híradó, 1881. szept. 25. „Török Bálint” 20 SZEREMLEI Sámuel: Hód-Mező-Vásárhely története. V. köt. Hódmezővásárhely, 1913. 1053. 19

Next

/
Thumbnails
Contents