A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

ADATTÁR - Kovács István: Hódmezővásárhely belterületének történeti és jelenkori helynevei. L-N

1246. MŰFÜVES LABDARÚGÓPÁLYA Damjanich utca. 1247. MÜLLER-HÁZ Ady Endre út 4. Az egyemeletes házat 1917-ben Müller Ármin és felesége, Fischer Ida vásárolta meg, 1951-ig volt a tulajdonuk. Makai Ödön és csa­ládja 1933 és 1937 között lakott itt, ahol gyakran megfordult József Attila. A költő 1935. február végétől június végéig itt dolgozott válogatott verseinek Medvetánc címen meg­jelenő darabjain. József Eta 1935. február és április között szálloda, vendéglő és kávéház alapítással is próbálkozott itt. 1944-ben a Dominus család lakott itt. A ház falán látható József Attila emléktáblája. - Müller Ármin (*Szabadka, 1871 f Strasshof 1944) vegyes- kereskedő. Makai Ödön (*1889 Nagyszentmiklós, fl937) ügyvéd, író. 1928-ben kerül Vásárhelyre, József Attila gyámja és támogatója. József Attila (*Budapest, 1905 fBalatonszárszó, 1937 költő, családi kapcsolatok kötik Vásárhelyhez. József Eta, Makai Ödönné (*1903 Budapest, f2004 Budapest) József Attila nővére, Makai Ödön második felesége. 1248. MÜNNICH FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA — HALMAY ZOLTÁN TESTNEVELÉS TA GŐZ A TOS ÁL TALÁNOS ISKOLA 1249. MÜNNICH FERENC UTCA -+ TAKÁCS FERENC UTCA 1250. MŰTERMES LAKÁSOK Kohán György utca 4-14. A 1969-1970-ben épültek fel a négyszer háromosztatú szolgálati lakások. Rácz György terveinek felhasználásával készültek. Az északi homlokzaton Csekovszki Árpád és Majoros János samott dombor­művei láthatók. 1963-ban a Gosztonyi utcában is épült három műtermes lakás. - Rácz György (*Tőketerebes, 1907 fBudapest, 1988) építész. Csekovszki Árpád (*Csikóstöttös, 1931 fBudapet, 1997) keramikus. Majoros János (*Dombovár, 1928) keramikus, ipar­művész. 1251. MŰVEREM Kinizsi utca 17. A Reisinger Gyula háza volt a 20. század elején, ahol 1943-ig a pékség is működött, amelyet Reisinger Móric alapított. Itt nőtt fel Galyasi Miklós költő, akinek legényszobáját nevezték Műveremnek. Németh László elefántte­metőnek titulálta, ahol szívesen látott vendégek voltak az írók, művészek. Megfordult itt többek Illyés Gyula és József Attila is. Az itt csoportosuló művészek adták a magvát az 1934-ben megalakult Tornyai Társaságnak. Az államosítás után sokáig Kenyérgyár üzemelt benne. 2005-ben bontották le, helyén emeletes lakóházat építettek. - Az elneve­zés Kohán György feleségétől, Balló Margittól ered. Reisinger Móric (*Hódmezővásárhely, 1860 fHódmezővásárhely, 1912) sütőmester. Reisinger Gyula (*? fHódmezővásárhely, 1918) vegyeskereskedő. Galyasi (Reisinger) Miklós (*Hódmezővásárhely, 1903 fHódmezővásárhely, 1974) költő, szerkesztő, művészettörté­nész, múzeumigazgató, Vásárhely díszpolgára. Kohán György (*Gyulavári, 1910 fGyula, 1966) festőművész. Balló Margit iparművész, 1935 és 1947 között Kohán György felesége. Illyés Gyula (*Felsörácegrespuszta, 1902 f Budapest, 1983) író. József Attila (*Budapest, 1905 fBalatonszárszó, 1937 költő, családi kapcsolatok kötik Vásár­helyhez. 1252. MŰVÉSZEK MAJOLIKA ÉS AGYAGIPARI TELEPE -» MAJOLIKAGYÁR 1253. MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS ÉS OKTATÓ KÖZPONT Nagy Sándor utca 9. Eredetileg iskolának épült a Simonides-féle telken 1897-ben Kovács Ferenc és neje Küry Terézia adományából. Kovács-Küry Református Elemi Népiskolának nevezték. 1948-tól Nagy Sándor Utcai Általános Iskola. Még ugyanebben az évben Gyógypedagógiai Álta­lános Iskola nevet kapott. 2004-ben vette fel alapítójának, Aranyossy Ágostonnak a ne­186

Next

/
Thumbnails
Contents