A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

IN MEMORIAM - Presztóczki Zoltán: Száz éve született Böszörményi Ede református lelkész, író, helytörténész

PRESZTÓCZKI ZOL TÁN SZÁZ ÉVE SZÜLETETT BÖSZÖRMÉNYI EDE REFORMÁTUS LELKÉSZ, ÍRÓ, HELYTÖRTÉNÉSZ 2011-ben a Szeremlei Társaság is kerek évfor­dulót ünnepelt: száz évvel ezelőtt látta meg a napvilá­got Böszörményi Ede református lelkész, aki több neves elődjéhez hasonlóan rendkívül sokoldalú, szé­les érdeklődésű személyiség volt: szociológusként, fi­lozófusként, műfordítóként és történészként is ma­radandót alkotott. Böszörményi 1911. szeptember 13-án született a dél-tiroli Meran városában. Édesapja, a szentesi Bö­szörményi Jenő (1882-1955) maga is református lel­készként szolgált. Édesanyja Störi Paula tanítónő. 1945-ben, a fővárosban nősült: Hatolkay Kálmán (1892-1948) kőbányai református lelkész leányával, Margittal kötött házasságá­ból három fia született, név szerint és időrendben Jenő (1946), Ede (1949) és Gergely (1952). Középiskolai tanulmányait Szentesen, a Horváth Mihály Reálgimnáziumban végezte, majd másfél évtizeden keresztül képezte magát különböző egyetemeken és főiskolákon. 1933-ban végzett a debreceni egyetem hittudományi karán, köz­ben az Egyesült Államokban tanult a dayton-i teológiai főiskolán, ahol 1932-ben szerzett oklevelet. Ezt követően Budapesten és Szegeden tanult, ahol magyar­angol szakos tanári képesítést, illetve doktori címet szerzett. Az Egyesült Államokból hazatérve először Budapesten alkalmazták egy évig, mint segédlelkészt, majd 1935 és 1944 között Szentesen, a Horváth Mihály Reálgimnáziumban működött hitoktatóként. 1944 és 1955 között Budapesten, 1948-tól apósa utódaként a kőbányai parókia lelkipásztoraként dolgozott. Hód­mezővásárhelyre, pontosabban a tarjáni lelkészi hivatalba 1955-ben helyezték, ahol még három évtizeden keresztül szolgált lelkészként. Munkabírására jellem­ző, hogy hetvenhárom éves koráig dolgozott aktívan, azonban nyugdíjasként sem pihent. Ami munkásságát illeti: közel hatvan publikált írása nagyobbrészt tanul­mánykötetekben, vagy egyház- és társadalomtudományi folyóiratok önálló szá­maként jelent meg. Emellett számos cikket jelentetett meg különböző napi- és hetilapokban. Kezdettől fogva érdekelte az öngyilkosság problematikája: miért dobják el maguktól egyes emberek az életet, milyen külső és belső hatások, mo­tivációk vezetnek ehhez a tragikus lépéshez. Azt is vizsgálta, hogy az öngyilkos­ságot hogyan ítélik meg különböző szervezetekben, például a hadseregben és az 132

Next

/
Thumbnails
Contents