A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Benkő László: Régi vásárhelyi mesterségek. Az órás

Az 1980-as évek közepe óta új órás üzlet, órajavító nem nyílt a városban, az utóbbi évtizedekben órásnak sem tanult senki a fiatalok közül. Újabb törést okozott a régi órás szakmának az olcsó, ázsiai gyártású, digitális vezérlésű órák beszivárgása a nyolcvanas évek elején, majd beözönlésük napjainkig. A 20-21. század fordulójára a különböző digitális órák szinte teljesen kiszorították a hagyományos szerkezetű fali-, asztali és ébresztő órákat, a karórák szerepét részben a hordozható telefonok előlapján állandóan látható óra kijelzők vették át. Az elszánt óragyűjtők körében egyre népszerűbbek nemcsak az antik faliórák, hanem a hagyományos szerkezetű asztali- és karórák is. A kisebb-nagyobb óragyűjtemények faliórái, ingaórái, asztali és zsebórái és a karórák többségén „megállt az idő”, de reméljük, hogy nem örökre. Mint ahogy reméljük, nem tűnik el teljesen a vásárhelyi mesterségek közül ez az évszázados szakma és velük a hangulatos, órákkal és óraketyegéssel teli órásműhelyek sem...

E tanulmányból, amely a vásárhelyi órásmesterség történetét mutatja be, terjedelmi okok miatt a szakma fogásai, a különböző óratípusok bemutatása, valamint a mesterség részletezése elmaradt.

Külön köszönet illeti Molnár András, Balassa László, Császár Péter és Albert Lajos órásmestereket, akik különleges szakmájuk rejtelmeibe beavattak, valamint Dezső Józsefné, Papp Takács Károly leányának visszaemlékezését, ezzel segítve e tanulmány megszületését.

■ua/Ch / a.

/O

■0*

Helybeli órások és ékszerészek aláírásai egy 1934-es tanácsi beadványon (CSML HL)

121