A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Benkő László: Régi vásárhelyi mesterségek. Az órás

Burka Ferenc órásmester évtizedekig működött városunkban, kiváló értője, művelője mesterségének. Az órásmesterség finom fogásait, az 1864-ben szüle­tett mester, a kor szokásai szerint évekig tartó tanoncjárás alatt szerezte meg. Jászberényben kezdte a mesterséget, majd Nagyváradon, Kolozsváron, Szatmár­németiben, Győrben, Debrecenben, Kassán, Pécsett, Temesváron és Egerben volt órássegéd. Pesten a híres Kucsera mesternél, Szegeden pedig a szintén nagyhírű Brauswetter óráscsaládnál szerzett képzettséget. 1912-ben került Hód­mezővásárhelyre, a János tér 1. szám alatt nyitotta meg órásműhelyét és üzletét, néhány év múlva az Andrássy utca és a Szent Antal utca sarkán álló házba köl­töztette vállalkozását.30 A helyi Ipartestület elöljáróságának tagja. Több, Vásár­hely később jeles órása is nála tanult (Bihal Sándor és felesége; Farkas Ede). Az Ipartestület műszaki szakosztályán belül, az órás mester-vizsgáztató bizottság elnöke, amelyben nem csak a vásárhelyi órások, hanem a szentesi, csongrádi stb. segédek mestervizsgáztatása is zajlott.31 Híres, sokáig dolgozó órásmester volt id. Bihal Sándor (1901-1976) Sándorfalván született, Szentesen töltötte a tanoncéveket, itt szabadult fel 19ló­ban. Rövid ideig Mindszenten, majd Vásárhelyen, Burka Ferenc órásmesternél segéd, 1918-tól. A nemzeti seregben szolgált Szegeden, Szolnokon és Kiskun­félegyházán. A forradalmi idők végeztével újra csak visszavágyott mesteréhez, a vásárhelyi János térre, Burka Ferenc műhelyébe. (Nemcsak a szakmai pálya vonzotta ide, hanem az itt tanonckodó Rácz Margitka, aki a háborús évek férfi­hiánya miatt, nőként az órásmesterséget tanulta.) A segédévek után, 1926-ban váltotta ki iparengedélyét és ugyanebben az évben nősült meg, elvéve tanonctár- sát. Saját órásműhelyre ekkor még nem tellett, felesége sógorának házában (Sár­kány u. 4.) bérelt egy kis helyiséget, lassan berendezték és elkezdtek gyarapodni. Mesterlevelét 1927-ben szerezte meg, ekkortól tagja a helyi Ipartestületnek. Első üzlete a Szentesi és a Deák Ferenc utca sarkán lévő házban működött. A háború előtt svájci, német és osztrák órákat forgalmaztak és javítottak. Az akkori már­kák közül (Junghans, Oma, Omega, Schaffhausen stb.) az 1876-tól gyártott sváj­ci Eterna luxusórákra egyedárusítási jogot szerzett Vásárhely területére. A két háború közt fellendülő hazai gyártmányok közül a Szinkront és a MOM által gyártott fali-, ébresztő- és karórákat is forgalmazták. A régi kerekes és cilinderes órákhoz már nincs türelmük a fiatalabb órásoknak, az ő korosztályába tartozó mesterek viszont az újabb nagyon kicsi szerkezetű órákat nem szeretik, ezek csak nagyítóval javíthatóak. Orásmühelyük ajtaján ott lógott a felirat: Kérjük, ne dohányozzon az üzletben! Erre két okból is szükség van. A sokat dohányzó, vagy dohányfüstöt belélegző órás keze előbb-utóbb remegni kezd, ez pedig az éhenhaláshoz vezet. Másrészt a finomabb, drágább órák belsejébe jutva a füst, lerakódik, és károsíthatja azok szerkezetét. Az órásnak tartózkodnia kell a meg­30 Uo. 356. 31 CSML HL A Hódmezővásárhelyi Ipartestület ir. 707/1937 114

Next

/
Thumbnails
Contents