A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)
TANULMÁNYOK - Benkő László: Régi vásárhelyi mesterségek. Az órás
Toronyóráink Az 1714-re felépülő Ó-templom toronyórája két szempontból is különleges. Festett vasszámlapján, a négyes jelzést nem a megszokott római IV-essel, hanem a korabeli festett faliórák mintájára négy Ilii lett felfestve. Mutatója pedig csak egy van, a nagymutató, amely egymagában haladva mutatta az idő előrehaladtát. Az egyház hagyománya szerint a toronyóra szerkezetet, az egykor Rákóczi Ferenc tulajdonában lévő nagyecsedi kastélyból (melyet a szabadságharc leverése után császári parancsra le kellett rombolni) szállították ide, miután az új birtokos Károlyi Sándor 200 forintért átengedte azt a vásárhelyi reformátusoknak. A csengettyüs, felhúzós óraszerkezetet 1725-ben szerelték be a mai helyére. Egész órakor megszólalt az óraszerkezethez tartozó csengettyű, amelyet a vásárhelyiek „Rákóczi csengettyűnek” neveznek, hogy mióta nem működik, azt nem tudja senki23 A János téri Ref. Újtemplom toronyórája épült meg másodikként, az 1799-es felavatás után. Az egyház költségei a barokkizáló templomnál mintegy 45 000 r. ft-ra rúgtak, ezen felül a torony sétálóját (körerkély), torony őri szobát és a négyszámlapos toronyóra költségeit a város fizette (1714 ft), mivel az új, magas torony majd száz évig, az új városháza felépüléséig, tűzfígyélőként is működött, városi toronyőr teljesített szolgálatot benne.24 A tüzfigyelő toronyőri szoba még az 1940-es években is be volt rendezve: a toronyőr pihenő ágyával, tűzi vizes vödrökkel, hozzá való tűzi söprűvel, viharlámpával, hósöprűvel. A toronyőr innen, a körerkélyről figyelte a várost, és tűz esetén félre verte a harangot Az 1990-es évek közepétől a toronyóra új elektronikus meghajtót és négy számlapja éjszakai, külső megvilágítást kapott, amelyek mint egy óriási bagoly szemei néznek le a környékre A Belvárosi Katolikus Templomba toronyóra sem az építéskor (1754), sem későbbi kibővítéskor nem került beszerelésre. A barokk tornyon látható négy óralap csak festett, mögötte óraszerkezet nem található, viszont a 2010-es harang felújításkor új, pontos digitális irányítást kapott a harangozó szerkezet. A harangot irányító óraszerkezet a Majna-Frankfürt melletti atomórából kapja a hosszúhullámú pontos időt. Az 1807-re felépülő görögkeleti templom barokkos tornyán az óraszámlap helyét meghagyták, egy későbbi esetleges beépítés reményében. Az 1841-ben, késő barokk-empír stílusú Márton utcai evangélikus templom tornyán is meghagyták a helyét, egy esetlegesen később felkerülő toronyórának. 23 SZEREMLEI Sámuel: A Hódmezővásárhelyi Református egyház története. Hódmezővásárhely, 1938. 2. köt. Tekintettel az ország és a vidék állapotára és főbb eseményeire. 220. 24 Uo. 266. 110
