A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Harc a tüdővész ellen. A kútvölgyi tüdőszanatórium története

lójában kitért arra, hogy „egyesületünk czélja egyúttal küzdeni a tüdővész, ezen gyilkos betegség ellen, mely őrlő szú módjára rágódik a mai generatió élete fáján, mely egymagában több áldozatot követel, mint a többi fertőző bajok együttvéve, mely több halálesetet okoz, mint a kolera, pestis, s más pusztító népbetegségek s a leggyilkosabb háborúk: egyesületünk czélja, mondom minden tőle telhető eszközzel, irodalmilag és társadalmi úton propagálni, agitálni a tüdővész elleni küzdelem érdekében s egyesületünk elmúlt évi működése éppen e tekintetben figyelmet érdemlő.”6

Különösen kiemelkedtek az alábbi tevékenységek. Ötezer darab rövid ismertetőt nyomtattak a tüdővész okáról, annak gyógyíthatóságáról, ragályos voltáról, a tőle való óvakodás módjáról, 2500 darabot az Egyesület szétosztott tagjai, a város tisztviselői, tanítói és olvasóköreinek tagjai között. Felhívásokat küldtek az orvosokhoz és a kórházakhoz a tüdőbetegek bejelentésére. Köpőcsészéket szereztek be, és ezekkel ellátták a jelentkező betegeket. Személyesen felkeresték a betegeket a lakássegélyek kiosztása ügyében, hogy a kérelmezők lakásviszonyairól meggyőződjenek. 1906. december 15-től a szemkórház helyiségében minden szombaton 4 és 5 óra között a jelentkező betegek részére - az első szombaton Imre József és Genersich Antal, a másodikon Háhn Dávid és Weisz Adolf, a harmadikon pedig Nagy Dezső - ingyenes tanácsadó órákat tartottak. Mellettük intézőbizottsági tagok is megjelentek. Feljegyezték a beteg nevét, adatait, a vizsgálat eredményeit, és ellátták a beteget tanáccsal. Az 1907. december 7-ig a rendeléseken 67 beteg jelent meg, akik közül 46 tüdővészben szenvedett. A betegek többsége köpőcsészét és ingyen tejet kapott. 61 beteg állapota feltűnően javult, 10 beteg állapota változatlan maradt, 36 beteg elhalálozott.

Az intézőbizottság kidolgozta egy tanyai üdülőház, ún. parasztszanatórium tervét és költségvetését. E szerint a város közelében, lehetőleg vasútállomáshoz közel, mintegy 8-10 holdnyi terület megvásárlása vált szükségessé, 8000 korona költséggel. A terület egy része fásítva lenne, a másik része pedig haszonbérbeadás útján értékesítve. A területen felépülne 10-12 ezer korona költséggel egy három szobát, konyhát, kamrát, fürdőszobát, a ház előtt délnek néző, fekvő, csarnokként szolgáló, elején egész nyitott, csak két végén zárt folyosót magában foglaló épület. Ennek felszerelésére még további 2000-2500 koronára lenne szükség. Az összköltség kb. 22 500 koronát tenne ki, amelyet a Belügyminisztériumtól államsegélyként kívántak megigényelni. Ennek a 10 fős kis szanatóriumnak fenntartása, betegenként havi 28 koronával számítva, 3360 koronába, az ápoló család költsége, akik egyúttal az élelmezést is elvégeznék, 600 koronába kerülne, fűtésre, világításra, gyógyszerekre, orvosi látogatásra 1040 koronát számolva összesen 5000 korona költség jelentkezik. Ez az összeg is segélyként az államtól megigényelhető.

6 NAGY Dezső: Jelentés a Hódmezővásárhelyi Szanatórium Egyesület ötödik évi működéséről. Hódmezővásárhely, 1907.

92