A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

ADATTÁR - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Hódmezővásárhely belterületén működő elemi nép- és általános iskolák. 3. rész

ták a gazdasági jellegű is nétlőiskolát. Tóth Ferencet 1930-ban a Váci Püspök nevezte ki, de a tényleges igazgatással az Egyházközségi Tanács bízta meg.

Külön tanultak az első és második osztályosok, és beindult a III-IV. összevont vegyes osztály is. 1937-38-ban már a négy osztály külön tanult, az V-VI. osztály pedig összevontan. 1943-44-ben Tóth Sándor vezetésével beindult a VII-VII1. osztály.

1945-ben P. Zsíros Ferenc plébános, iskolaszéki elnök levélben kérte a püspököt, hogy Tóth Ferenc igazgatót a tanítás alól mentse fel, mert a szerteágazó munka és a szétszórtan fekvő telepek, gyakori ellenőrzése, irányítása az igazgatót annyira igénybe veszi, hogy saját osztályá, kellőképpen ellátni nem tudja.5

A katolikus egyház összesen 14 tanítói állással és négy tanítói lakással rendelkezett. 1945-ben viszont csak 10 tanerő dolgozott, a problémát összevonással és osztályáthelyezéssel próbálták megoldani. Az iskola tanítója, llosfalvi István 1946 januárjában tért haza a fogságból. Ebbe az iskolába járt llosfalvi István tanító fia, a világhírű operaénekes Ilosfalvy Róbert is.

A váci püspök az Egyházközséget 1946. január 1-jétől a város belterületén két részre osztotta. így az eddig összetartozó intézmények külön igazgatóság alá kerültek. Ez az iskola a Dáni utcai teleppel alkotott egy egységet, így a két intézmény 7 tanteremmel és 7 tanítóval rendelkezett. Tóth Ferenc népiskolai igazgató 1946. március 25-én a város főispánja előtt letette a hivatali esküt, tanév végén viszont nyugállományba vonult, helyébe Tóth Sándor került.

1947-ben Deli Lajos iskolafelügyelő látogatása során a következőket írta: „A Szent István utcai rk. ált. és népiskola 5 tantermes, 4 tanítós iskola. Az V-VI. ált. iskolai osztály a Szt. Antal utcán tanul. Az épület régi, de tágas, világos tantermei vannak. A WC elavult. Az épületben a belső rend, a tisztaság teljes. Háborús kárt az iskola nem szenvedett. Felszerelése, berendezése megfelelő. A tanítói lakás beosztása rossz, falai vizesek, ezekből szertárat, tantermet vagy úttörőszobát lehet kialakítani, mert nagy a tanteremhiány.”6

1947-ben a megyei tanfelügyelő hozzájárult a német nyelv tanításához. Az államosítás során a Hajnal utcai iskolatelepet ehhez az iskolához csatolták, és ott helyezték el az I. osztályos növendékeket.

A többi intézményhez hasonlóan ebbe az iskolába is beszivárgott a politika. A szovjet tanítási módszerek megismerése, alkalmazása és a szocialista rendszer kiépítése érdekében minden pedagógusnak kötelezően szakmai, politikai továbbképzésen és pedagógus munkaversenyben kellett részt venni. Havonta ún. termelési értekezleteket tartottak, ahol egyenként számoltak be az egyéni felajánlások teljesítéséről. A diákok sem menekülhettek a politika elöl. Dolgozatot írtak a demokráciáról, a 3 és 5 éves tervről, a Szovjetunióról, mozgalmi dalokat tanultak, újságot olvastak és értékeltek.

1948. szeptember 9-én elkészült az iskola új fej- és körbélyegzője HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI SZENT ISTVÁN UTCAI ÁLLAMI ÁLTALÁNOS ISKOLA névvel. 1949- ben 416 tanulója és 12 nevelője volt az intézménynek. Ekkor a hat tanteremben (a Szent István utcán 5, a Hajnal utcán 1) 7 osztályt tanítottak váltakozó rendszerben. A tankönyv- és tanszerellátottság terén is nehézségeik támadtak, mivel a periférián elhelyezkedő iskola növendékeinek 80%-a igen szerény anyagi körülmények között élt.

5 Uo. 95/1945.

6 Uo. 1947. (1. d.) 464