A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
ADATTÁR - KOVÁCS ISTVÁN: Hódmezővásárhely belterületének történeti és jelenkori helynevei. 2. rész: G-K
922. KONSTANTIN-PALOTA Andrássy út 9. A város legrégebbi, máig fennmaradt emeletes házát Konstantin Emánuel, György és Péter építtették 1869-1870-ben Mózes András telkén, amely egészen a Szent Antal utcáig terjedt. Elkészülte után itt nyílt meg Kohn Dezső és Singer ékszer- és rövidárutára, Hódi Lajos divatkereskedése. 1926-tól 1929-ig Endrey Antal ügyvédi irodájának adott otthont. Helyére ezután az 1873-ban alapított Népbank költözött. Az 1931-ben itt nyílt meg a Berger rádiós üzlet, Okulárium látszerészeti és fényképészeti szaküzlet. Itt volt a Kristó-patika. 1935-től édességbolt működik benne. 1983-ig itt kapott helyet az OTP. Jelenleg is üzletek találhatók benne. Konstantin Péter (*Hmvhely, 1824 fHmvhely, 1911) rőfös nagykereskedő, a görögkeleti egyház főgondnoka. ♦ Kálmán (Kohn) Dezső (*Hmvhely, 1878 f?) kereskedő. * Singer Ferenc (*Hmvhely, 1886 f?) divatáru-kereskedő. ♦ Vitéz Endrey Antal (*Hmvhely, 1885 fHmvhely, 1959) ügyvéd, felsőházi tag. ♦ Berger Vilmos (*Szabadka, 1890 fDachau, 1945) elektrotechnikus, rádiósmester. 923. KONSTANTIN-ÜZLETHÁZ Andrássy út 11. 1882-ben itt nyílt meg a Szokolovits-féle füszerkereskedés, 1921-ben a Robitsek-féle Fehér Rózsához elnevezésű rövidáruüzlet. Korábban több mint három évtizedig itt volt a Magyar Ruha Ház. 924. KONTI UTCA Klauzál és a Búvár utcákat köti össze. 1857-1889: Kos utca; 1890: Konti utca. Dömötör János szerint Conti herceg a névadó, Francois Luois Armand de Bourbon-Conti (*1661 fi685) herceg. Felletár Béla szerint Konti (Conti) Károly (?-?) énekes, operarendező a névadó. 1843-ban a Nemzeti Színházban Szózat-megzenésítését is előadták. 925. KONTRÁSZKY UTCA -> JÓKAI UTCA 926. KOPLALÓ-CSÁRDA 1788-ban már ismert volt a Klauzál utca végén. 1873-ban a telekkel együtt a város megvette az uradalomtól a kocsmát, 1875-től Császtvay István és mások bérelték. Gyakran megfordult benne Rózsa Sándor és Nótás Szabó Pál. A 20. században a területet a református egyház kapta meg, amelyre óvodát és lelkészlakot építtetett. Nevét onnan kapta, hogy a mulató vendég lova kinn várta gazdáját a kocsma előtt, néha két nap, két éjjel is koplalva. ♦ Rózsa Sándor (*Szeged, 1813 fSzamosújvár, 1878) betyár. ♦ Nótás Szabó Pál (*Hmvhely, 1790 fHmvhely, 1869) népköltő. 927. KOPLALÓ UTCA -» TORNYAI JÁNOS UTCA 928. KOPLALÓ KORCSMA UTCA -> TORNYAI JÁNOS UTCA 929. KOPLALÓ KORCSMÁTÓL JÖVŐ KÖZ Susánban a Tornyai János utca környékén (1850). 930. KORCSIK MALOM KÖZE -> MALOM UTCA 931. KORDA-HÁZ -> TORNYAI JÁNOS MÚZEUM 932. KÓRHÁZ (1) Hódi Pál utca. A város legrégibb Koródája 1834-ben épült. A földszintes épület túlnyomórészt vályogból készült. A mintegy 20-25 „áponcot” nemre és betegségre tekintet nélkül egyetlen közös helyiségbe zsúfolták össze. Később a régi —>Tűzoltólaktanya került ide. Az intézményt utóbb a Kórház (ma Vöröskereszt) utcába helyezték át. 933. KÓRHÁZ (2) A Hódi Pál utcából a város 1859-ben a Vöröskereszt utcába, egy bérelt raktárba helyezte át a Kórodát. Itt látták el az elaggottakat, munkaképteleneket, elmebetegeket. Orvosa nem volt a négyszobás kórháznak, csupán egy gondnoka és egy ápolónője. 934. KÓRHÁZ (3) ->• HÓD-MEZŐGAZDA RT. 935. KÓRHÁZ (4) ERZSÉBET KÓRHÁZ 936. KÓRHÁZ UTCA -► VÖRÖSKERESZT UTCA 937. KÓROD A -» KÓRHÁZ (1-2) 451
