A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

ADATTÁR - HERCZEG MIHÁLY: Susáni szótár. - 99 szemelvény a susániak szókincséből

72. kuka = gamó, az l-eshez hasonlatos eszköz, amellyel a marokszedő kévébe gyűjti a rá vágott gabonát. Használata általános, sokkal elterjedtebb, mint a sarlóval való marokszedés. A szakirodalom csak a dohánykertészek kukáját ismeri. Egyedül Nagy Gyula említi, hogy a marokverés kukával elterjedtebb, mint sarlóval (Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán. Budapest, 1963.).

73. láncborona = simítóborona vetés után - elődje a tüsökborona, amely a kökénybokor tövises vesszőiből készült. A láncboronát kb. 10 mm átmérőjű huzalból alakították ki. Ezek a „fogak” nem hatoltak mélyen a talajba, mint a fogasborona, és a súlya is sokkal kisebb. Akár egy ló is elhúzhatta.

74. lavór = mosdótál. A mindennapi mosdáshoz használták. Elhelyezése hokedlin vagy lavórtartón történt. Az első esetben a törülközőt a szobaajtó sarokvasára akasztották. Az esti lábmosást kisteknőben, vagy külön lábmosó lavórban (nagylavórban) végezték.

75. tömő = libatömő asszony - Kiss Lajos becslése szerint Susánban 200-nál több asszony hizlalta, tömte a libákat 4-6 hétig. A sovány libát és a kukoricát a vállalkozó adta. A tömőasszonyok keserves munkájukért 50 fillért kaptak ludanként, míg az ötven vállalkozó jelentős haszonhoz jutott.

76. targoncás talicska = egykerekű teherszállító eszköz. Ezen szállították a susáni tömőasszonyok a hízott libákat a baromfi kereskedőhöz, trágyahordáshoz is használták.

77. „táragyökér” = táragygyökér - 2-3 cm-esre darabolt gyökér, a volgai hérics gyökeréből szárították. A ló szügyén keletkezett táragyba (kelevénybe) ár segítségével juttatták. A disznónak pedig a fülébe húzták, amitől a beteg rész kiszakadt. Az állatorvosok haragudtak rá.

78. tetéjverő = tetőverés - nádtetőkészítés és -javítás. Új nádfödél készítését a mérnöki hivatal fennállása óta nem engedélyezte (1874). A régiek javítását elég sokáig hallgatólagosan elnézték. Ezt a „duggatást” végezte a tetéjverő ember a tetéjverő kalapácscsal.

79. sublót = háromfiókos fehémeműs szekrény, amely a tulipános ládát fölváltotta. A fehér terítővei leterített sublót tetejére bögréket, tálakat, tányérokat raktak szép sorban. Fölötte függött a nagytükör, többnyire a nagygerenda alatt.

80. szénvonó = trapéz alakú fa, amellyel a kemencében a parazsat vagy feltolják, vagy kihúzzák, miközben gyakran vödör vízbe mártják. Nyelének végére a kovács csinált vaspálcát. A szénvonó fejet bognár készítette keményfából.

81. párszárító = szárító kas. Fűzfavesszőből fonta a kosárfonó. Átmérője 90 cm - másfél méter. Körülkerítette egy kb. 10 cm magas oldal. Két füllel is ellátták. Párélesztő szárítására, vagy gyümölcs aszalására használták.

82. pálannya = a disznó öblös vakbele, amely zsákszerű alakja miatt alkalmas hurkatöltelékkel való megtöltésre.

83. mángorló = „mángulló”, mángorlósulyok - a vasaló elterjedése előtt a kimosott fehérnemű simává tételére szolgáló eszköz. Többnyire házilag, később bognárok készítették keményfából, szépen kicifrázva. A kimosott, megszáradt fehérneműt „mögpráholták” egy kis vízzel, rátekerték egy nyújtófára, s addig görgették a sulyokkal, míg sima nem lett.

84. máié = máié lepény - kukoricából készült sütemény, két fajtáját is ismerték: 1. öntött máié: A jó artézi vízzel este megkevert kukoricalisztet tepsibe öntötték, betették a kémény alá, ahol reggelre „möghugyozta” magát, édes levet engedett, majd kemencében kisütötték, nagy kockákra vágva fogyasztották. 2. Görhe máié, görhöny - fagyos zsírral

423