A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

ADATTÁR - BÉRES DEZSŐ: Csomorkányi Pál keserű lelke (Simonka György, 1887-1982)

tést nem ír elő, szintén amnesztiát kapnak azon esetben, ha bűntettüket a közhangulat hatására követték el, vagy exisztenciális okoknál fogva és nem lázítók voltak.”30

Emlékirataiban nem említi, hogy részesült volna ebben. Két év nyolc hónapot töltött a váci fegyházban. Számon kérhették rajta szociáldemokrata nézeteit, kapcsolatát a Galilei körrel, a röpcédulázást. A Proletárt. A váci fegyházban Bibó és Tornyai látogatásai során értesülhetett a megtorlás eseményeiről, Horthy kormányzóságáról. „A fegyház egyik »nyolc személyes politikai társalgójában« két esztendőn át gyakoroltuk és tanultuk meg a demokrácia leckéit: polgári radikálisok, szociáldemokraták és kommunisták, később pedig a rendőri felügyelet évei alatt, amikor a családi nevemmel még egy szerelmi novellám sem jelenhetett meg, a pesti főkapitányság folyosó-zugaiban ácsorogva, mint macdonaldisták, sztálinisták és trockijisták forgattuk, csiszolgattuk a demokrácia drágakövét, a bujkáló forradalmárok tüzes dialektikájával.”31

Szabadulása után Csomorkányi Pál néven a Napkelet, a Tolnai Világlapja, az Új Idők, a Tündérvásár is szerzői között tudhatta. 1930-ban Bibó Lajossal közösen írták meg a Halhatatlan királyfi című mesejátékot, Egyszer mindenki hazatér című regényét pedig folytatásokban közölte a Magyarság. Feltárásra vár a két háború közötti időszak, maga a második világháború sajtója, kiemelten azok a sajtótermékek, ahol Bibó Lajos is dolgozott. A Budapesti Hírlap, az Esti Újság, a Nemzeti Újság évfolyamait kell átnézni. Nemegyszer más neve alatt jelent meg írása. A második világháború éveit a fővárosban vészelte át. Kötődött egy ellenállási csoporthoz, erről egy elbeszélésében olvashatunk.32 Hitte: a világégés után koalíciós kormányzás született Magyarországon, szabadtudományokat és szabadgondolatokat hoz az új világrend. Hitte, mert nem láthatta előre senki, hogy ez újabb dance macabre, haláltánc végén a szovjet csapatok nem felszabadítónak: megszállónak érkeztek. Emberöltőnyi idő alatt immár harmadikként. A dicsőített generalisszimusz zsarnoki személyi kultuszáról megtapasztalást ki-ki már csak akkor szerezhetett, mikor Rákosi a sajátját erről megmintázta. Pedig ebben az érában még benne volt a „fényes szellők nemzedéke” életérzése, a „holnapra megforgatjuk az egész világot”. Simonka közel hatvan évesen - 1945-ben - Mátyásföldön szociáldemokrata pártszemináriumokat tartott, majd hazatért szülővárosába. Kilépett a szociáldemokrata pártból, a Független Kisgazda Párt tagja lett.

1946. február 1-jén, a II. Magyar Köztársaság kikiáltásának napján indult a Vásárhelyi Független Újság, a kisgazdapárt napilapja, felelős kiadója Keresztes Tamás kisgazdapárti politikus, nemzetgyűlési képviselő volt. Felkérték, elvállalta a felelős szerkesztést. Elébb csak árulónak, később reakciósnak kiáltotta ki a baloldal. Ismét kegyvesztett lett.33 Hiába érvelt, hogy pártonkívülisége ellenére méltatlan üldöztetést szenvedett nézetei miatt a húszas-harmincas években. Összehasonlítást, kritikát nem gyakorolt a két pártról. Ám érvelése: „Magyar szíve hozta a Független Kisgazda Pártba...” - mégis megkülönböztető. Azt sugallja, hogy számára a magyarságtudat nem volt egyforma a két pártban. Ezt az időszakot - más szempontok szerint - két történész már feldolgozta; munkájukban kirajzolódik újságírói magatartása, szerepe a hétköznapok helyi, politikai

30 Az amnesztia rendelet = MN 1920. dec. 28.

31 Miért csak most? = Vásárhelyi Független Újság (a továbbiakban: VFÚ), 1946, jún. 16. Vezércikk.

32 Fehér galambok serege = VFÚ 1946. márc. 7.

33 Simonka György kizárása a Szociáldemokrata Pártból = Alföldi Újság, 1946. febr. 26.; Az Alföldi Újság és Simonka György = VFÚ 1946. febr. 27.

370