A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

ADATTÁR - BÉRES DEZSŐ: Csomorkányi Pál keserű lelke (Simonka György, 1887-1982)

az elmélkedés Aquinói Szent Tamás dilemmáján, hogy mikor igazságos egy háború? Mely oldalon van az igazság? Mely oldalon találjuk az áldozatokat, mártírokat, hősöket, hősi halottakat, s mely oldalon a rabló mészárosokat? Nem a marxista tanok rendszeres elsajátítása és föltétien elfogadása vezette a szociáldemokrata párthoz, hanem a kizsákmányoláson való erkölcsi fölháborodása. A marxista teóriához lazább szálak kötötték, mint az osztályharc átélt, és szemléletében művészileg földolgozott gyakorlatához. Sok más írótársával együtt más, emberségesebb élet felé törekedett, akikkel tudatosan, vagy ösztönösen, de az őszirózsás forradalmat készítette elő.

A nem ortodox marxista a szocializmust illetve a történelmi materializmust, mint módszert használja föl gazdasági egyenlőtlenségek eloszlatására, a teljes demokrácia megvalósítására. Az osztályharcot puszta eszköznek tekinti. A többség nézeteivel egyezett a dogmamentes, vallástól független szabadgondolkodás, természettudományos felfogás. Simonka verseiből az tűnik ki, hogy megőrizte társadalmi gyökereit, származását, s arról nem tudott - vagy nem is akart - lemondani (Ének a Názáretiröl, Föltámadás, Jézus, Bölcs Salamon siratása). Kálvinista nyakassággal jellemezhetném, de görögkeleti vallást örökölt őseitől, nem csak a negyvennyolcas eszméket. Nyakasnak azért nyakas. Eltanulta Szántó Kovács Jánostól, akárcsak a szociáldemokrata eszmét.

„A Csillagbörtön mécsvilága volt Szántó Kovács, szegények csillaga,

Vásárhely fekete emberpiacán a köpködőn találkoztam vele - süldő deák - s a vállamon maradt nehéz kezének jó meleg nyoma.

Nevét akkor rigmusba szőttem, ifjontan is kubikos-párti lettem, s kilencven évem esteli ködében világít nékem az a mécs ma is.”15

A Párizsban töltött idő, Szegeden az Irodalmi Tető törzsvendégei - Bibó Lajos, Juhász Gyula, Móra Ferenc, Tömörkény István, Palócz László - erősítik hitét az első világháború kitöréséig. A felmerült kérdés - volt-e rá hatással a szabadkőművesség eszméje? - óvatosságra int, dokumentumok híján hiteltelen a feltevés. Varsányi Attila már kimerítően foglalkozott a vásárhelyi páhollyal. Kutatásai során nem talált rá vonatkozó adatokat. Ami persze nem zárja ki, hogy máshol nem volt páholytag. Ady 1912 tavaszán kérte és nyerte felvételét a Martinovics páholyba, ám sokkal korábban kapott tőle impulzusokat Simonka. Muzsi János16 osztályfőnöke, az önképzőkör tanárelnöke, a Hódmezővásárhely keletén dolgozó Virradat páholy tagja lett. Lehet, nem véletlen: Simonka a Társadalomtudományi Társaság helyi csoportjának megalakulása előtt már e Társaság fővárosi csoportjának tagja (1910). A Társadalomtudományi Társaság és a Virradat páholy helyi tagjainak névsorát vizsgálva pedig átfedést találunk, olyan személyek neve15 SIMONKA György: A vénember visszatekint = Tiszamenti ének. Vásárhelyi versek a XX. századból. - Jegyzete: írta 90 évesen, a hetvenes évek közepén.

16 Marosvásárhelyen született, 1897-től helyettes, 1900. október 1-jétől „rendes tanári javadalmazás élvezetére előléptetett” magyar-latin szakos tanár = A gimnázium 1900/1901. tanévi értesítője. - Tanári székfoglaló értekezése A magyar népdal cím alatt olvasható az 1902/1903. tanévi értesítőben.

366