A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

KITEKINTŐ - SZIGETI JÁNOS: Rabbi Jehuda Löw Ben Becalél és a prágai zsidóváros

előtt, ahogy éppen jött, tekintet nélkül a mellettük állókra. Ott egy ferdeszögű, csapott homlokú ház, mellette a másik, mint egy kiálló szemfog.”1"

A zegzugos, görbe utcák és sikátorok helyébe széles, nagy útvonalak léptek, a modern kor építészeti stílusai, szeszélyei szerint feldíszített többemeletes palotákkal. A mai kor emberét már ez a látvány fogadja.12 13

A régi épületek közül csak a hitközségi székház (Radnice, 1580); a hat zsinagóga - Staronová (Régi-új, 1270), Pinkas (1479), Vysoká (Magas, 1568), Klaus (1694), Maiséi (16. sz. vége), Spanélska (Spanyol, 1868) - és a régi zsidótemető (Zidovsky hrbitov, 1440-1787) maradt meg.

A prágai Rabbi Löw és a régi zsidótemető legendái

Löw Lipót (1811-1875) és fia, a rabbi székében utódja, Löw Immánuel (1854-1944) a híres prágai Rabbi Löw kései leszármazottja. Lapozzuk föl Ada Christen (1844-1901) osztrák költőnönek A prágai zsidótemetőben című költeményét:

Rabbi Löwnek sírhalmánál Csöndben álltam elmerengve, Vezetőm a halott mestert Magasztalta lelkesedve.

„És miért van - így kérdeztem - Hogy ti zsidók, a sírokra Halk morajjal követ dobtok,

S úgy távoztok hajladozva?”

S kérdésemre ím a válasz:

„Úgy rendeli hagyományunk.

Az élőknek hogy virágot,

S a halottnak követ szánjunk...”

Ilyen pogány szokásoktól Mentek vagyunk mi már régen, A zsidó tant meg nem értjük,

S ha követjük - oly másképpen!

Az élőké: kődobásunk,

S akiket már eltemettünk,

12 MEYRINK, Gustav: Gólem. Budapest, 1989. 25-26.

13 RYCHNOWSKY, E.: A régi és az új Prága = Múlt és Jövő, 1916. febr. 63-67; Prága 1960. évi új közigazgatási beosztásakor az egykori zsidóvárost egyesítették az Óvárossal.

347