A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

KITEKINTŐ - SZIGETI JÁNOS: Rabbi Jehuda Löw Ben Becalél és a prágai zsidóváros

rituális gyilkosságok, a vérvád rémes koholmánya állott. A gettólakók életét a megszorításokon, jogfosztottságokon, kirekesztettségeken kívül a nyomor és a szegénység is megkeserítette. A leglehetetlenebb módon zaklatták és zsarolták őket. Ruhájukon megkülönböztető jelet, sárga kört kellett viselniük. A krónikák a természeti katasztrófákat, így az 1689-es és az 1754-es tűzvészt is feljegyezték.

A harmincéves háború (1618-1648) sem múlt el nyomtalanul a gettólakók emlékezetében. 1634-ben a svédek betörtek Prágába, a zsidók is igen nagy vitézséggel küzdöttek. Ezért megengedték nekik, hogy a községházára (Radnice) tornyot emeljenek. A toronyóra mutatólapjára az órákat héber betűkkel írták föl, a mutatók visszafelé járnak. Külön privilégium megengedte a hitközségnek, hogy a fontosabb gyűlésekre harangzúgással hívhassák össze a káhál vezetőit. Guillaume Apollinaire (1880-1918) francia költő figyelmét sem kerülte el a torony órája:

A nagy zsidónegyed órái mind ellenkező irányban forognak

S hátrálsz te is az életbe vissza lassan s andalogva

Fülelsz a mély kocsmák ölén zengő cseh dallamokra

Ha mégy épp fölfelé a Hradzsin útjain s az alkonyat kilobban.

Egöv (részlet)

A zsidó városház egyemeletes ódon épülete a híres Régi-új zsinagóga (Staronová synagóga) tőszomszédságában emelkedik.

Askenáziak

1700-ban Prágában a zsidó népesség száma 11 ezerre nőtt. így Prága lett a legnagyobb askenázi zsidó városi közösség otthona, bár a Habsburg- államhatalom rendeletéivel korlátozta az egyébként is gettóban élő, kapuk közé zárt zsidóváros népességnövekedését.5 VI. Károly (1711-1740) 1726-ban elrendelte, hogy a zsidó családoknak csak az elsőszülött férfi tagjai nősülhettek meg.

Mária Terézia (1740-1780) igen buzgó katolikus uralkodó volt, nem szerette a zsidókat. 1744-ben kiutasította őket Csehországból, így Prágából 1746-ban mintegy tízezer hitsorsost űzött ki. Mindez télvíz idején történt. 1748-ban az ottmaradottak halasztást kaptak évenkénti 211 ezer forintnyi összeg kifizetése fejében.6 A nála járt zsidó követséggel csak a spanyolfal mögül tárgyalt, nem akart a zsidókkal egy levegőt sem szívni. Nem járt jobban egy gazdag zsidó, Israel Hónig sem. Mária Terézia élete végén rendelkezését kénytelen volt visz- szavonni, mert a kereskedelmi és pénzügyi élet látta kárát.

Az egykori prágai gettó területén hét zsinagóga működött. Közülük is a legrégebbi a híres Staronová (Altneu, Régi-új) zsinagóga, amely a Maiselová utcában kereshető fel. Kéthajós, kétpilléres, bordás boltozató, kora gótikus épület,

5 McCAGG, William O.: Zsidóság a Habsburg Birodalomban, 1670-1918. Budapest. 1992. 18.

6 WE1SZ Miksa: A prágai zsidók múltjából és jelenéből = Múlt és Jövő, 1916. febr. 49-54.

345