A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

IN MEMORIAM - SAMU JÁNOS: Jancsi pajtás, loptam neköd almát! A Lázár utcából Hawaiiba

azér' a nép problémájának súlya mindezökön túltösz, és az, hogy segíteni tudok. Az, hogy az utcán mögállítanak, hogy kezet rázzanak velem, aztán mög a piacon az égyszerű árusok olykor nem fogadnak el tűlem pénzt az árujukéi köszönet­képpen azér', amit mondtam a támogatásukra a tévébe', tisztán láttatja, hogy szükség van itt rám. Tudom, vannak olyanok, akik azt mondják, hogy kár a gőz­ér', mer' az amerikaiak úgyse fogják föladni Hawaiit. Erre én azt mondom, hogy nem, ha nem próbálkozik mög sönki az elszakítással, de eddig még a nagy biro­dalmak bizonyos idő után mind összeomlottak, és én már látom a rothadás nyo­mait. Azér' a hawaii életömet úgy szeretném léélni, hogy a magyar kultúra is hasz­nát lássa égy kicsit. Nekikezdtem az első hawaii-magyar szótár mögírásának. Mondhatná valaki, hogy minek, de én mög azt mondom, hogy a tudománynak, mög a kultúra támogatásának. És kiadásra mán van is jelentköző. Körösi Csorna Sándor is mögírta az első tibeti-angol szótárt, mög a tibeti nyelvtant, akkor én miért né írjam mög az első hawaii-magyar szótárt? Nem az számít, hogy két nép milyen messze él égymástul, hanem az, hogy mennyire ismerik égymás kultúrá­ját. A magyarok mindig kultúraszeretők vótak, és a hawaiiak úgyszintén. A la­kosság számának arányát figyelőmbe véve mán a múlt században sokkal több hawaii tudott írni-olvasni nyelvükön, mint amerikai angolul. Azér' mer' a hawaii uralkodók nagyon progresszívek vótak. Ha távol is élők Magyarországiul, nem felejtöttem el-magyarnak maradni és a Bethlen Gábor Gimnáziumba' elsajátított erkölcsi értékrend szerint élni. Mindig vótak, és még mindig vannak álmaim. A munkámat szeretőm, másoknak segítők. Rózsi néni szavai, hogy „Ha úgy érződ, hogy igazad van, akkor állj ki mellette, mégha az egész világ azt mondja is hogy nincs igazad” gyakran fülem­be' csöngenek. És én most úgy érzöm, hogy igazam van. Köszönöm, Rózsi néni, köszönöm, vót tanáraim, köszönöm osztálytársaim, köszönöm Bethlen Gábor Gimnázium. Ti töttetök azzá, ami vagyok, hogy a Lázár utcábul eljutottam Ha­waiiba és ott is viszöm tovább az otthon elsajátított hagyományokat. 340

Next

/
Thumbnails
Contents