A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

ÉVFORDULÓ - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Vásárhelyi oktatási évfordulók

1937-ben az iskola túlzsúfolttá vált. A tanítás váltakozó rendszerben folyt. Egy 1940. április 18-án készült látogatási jegyzőkönyvben leírják, hogy a tanítás reggel 7 órától délután 5 óráig tartott. Az intézményben gazdasági továbbképzőt is szerveztek. A háború alatt tanítónők és óvónők helyettesítették a hadbavonult férfiakat. 1945-ben 36 növendék járt az iskolába.

1949-ben kimutatást kellett készíteni az év végi bizonyítványt nyert összes tanulóról, szüleik foglalkozása szerint. Az 52 tanulóból 9 gyermek szülője mezőgazdasági munkás, 26 törpebirtokos, 19 kisbirtokos, és 3 család birtokos. A kimutatásból látszik, hogy a szülők kétharmada rendelkezett a megélhetéshez szükséges földterülettel.19

Szeptember 27-én a Gróf Károlyi Melinda Iskola névváltoztatására került sor, Nagyszigeti Általános Iskola lett. 1950-ben az egyetlen tanteremben 1 nevelő, Barna Lajos 52 gyereket tanított. A következő tanévben a 62 diákot már két nevelő oktatta. 1961-ben még 46 tanulója volt az iskolának. Ebben az időben 2 tanulócsoportban 2 nevelő dolgozott: az I—IV. osztályt Szakái Lórántné Knapecz Jolán, az V-VIII. osztályt Szakái Lóránt vezette.

1969-ben 11, 1971-től már csak 9 gyermek járt a Nagyszigeti Iskolába. Az utolsó tanító, Csányi Józsefné Patócs Anikó 1974 júniusáig dolgozhatott az intézményben, ugyanis ekkor az iskolát bezárták.

Száz éve épült a Tegehalmi Elemi Népiskola

A tegehalmi iskola 1910-ben épült a szentesi út mellett, a várostól és a vasúttól 8 km- re. 7 km kövesúton, valamint 1 km földúton lehetett megközelíteni. Az iskolában két szoba-konyhás tanítói lakást is építettek. Egy osztályteremben két csoport működött, Gregus István tanító váltakozva, délelőtt és délután is tanított. Az iskola közelében állt az olvasókör, melynek felépítését Szilágyi Endre tanító kezdeményezte.

1914-ben 54 mindennapos és 49 ismétlő tanuló iratkozott be az iskolába. 1930-ban 62 tanuló látogatta az iskolát: 23 fiú és 39 leány. Ebben az évben minősítették az intézményeket, és a tegehalmi iskola kitűnő minősítést kapott. 1933-ban Rostás Sándor lett a tanító, aki szabad idejében úszott, célba lőtt, vívott és lovagolt.

A körzeti iskolafelügyelő a következő feljegyzést készítette: „A tanterem tiszta, szemléltető képekkel felszerelve. A látogatás alkalmával a tanterem hideg (14 °C), ha enyhe, tavaszias is az idő, reggelenként, különösen dér esetén több fűtés szükséges. A gyermekek tiszták, a nevelői munka megmutatkozik. Az iskola külső látképe rendes, kertje rendezett. A kert közepén méhes. A tanító méhészeti tanfolyamot végzett. A gyerekek segélyezésére karácsonykor és azon kívül is pásztorjátékot, színdarabokat rendezett. Esti tanfolyamokat tartott, gazdaköri titkár, leventeoktató. Amennyiben a tanító az adott utasításokat és tanácsokat híven követi és továbbképzi magát, a nagyobb gyakorlattal rendelkező tanítók működését figyeli, a vezérkönyveket, pedagógiai szaklapokat tanulmányozza, idővel kiváló tanítóvá küzdheti fel magát.”20

Ekkor 45 rendes tanuló és 39 továbbképzős járt az iskolába. Az 1937 karácsonyán megrendezett ünnepség bevételét a szegény gyermekek felruházására fordították. 1945 januárjában az épületet feltörték és kifosztották, februárban tüzelőhiány miatt zárták be. 1947-ben két tanítóra 57 gyermek jutott.

19 Uo. Killt, ált. isk. ir. 10-25/2./1949.

20 Uo. Kült. ált. isk. ir. A II. körzet iratai, 1936.

285