A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

ÉVFORDULÓ - FRANCISZTINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Vásárhelyi oktatási évfordulók

pártoló tagok zúgolódni kezdtek. Már alig akartak fizetni, és a város sem volt hajlandó az évi 200 forint segélyen kívül több támogatást nyújtani, még helyiséget sem biztosított az óvoda részére. Ekkor került a városba egy agilis, rokonszenves, kiváló szakképzettségű férfi Komjáthy György személyében, aki kemény és kitartó munkával újra életre keltette az elveszettnek látszó óvodaügyet.

1866-ban a Bocskai utcai óvoda háztulajdonosa az épületet másnak adta bérbe, így hatévi működés után meg is szűnt az első vásárhelyi óvoda, amibe a lelkes nevelésbarátok nem nyugodtak bele. Adakozásra késztették a város lakosságát. Tízforintos részvényeket bocsátottak ki, és kölcsönt vettek fel a katolikus egyháztól. „A nemes lelkesedésnek nagyszerű eredménye lön, az óvoda Phőnixként új életre ébredt, sőt saját helyiséget is nyert, mely mintegy 2000 frtba került.”4 Az óvoda a város központjában, egy névtelen utcában épült fel 1868 májusában. Az építkezés után kérvényezték, hogy a névtelen utca és az óvoda felvehesse Mária Valéria nevét. Komjáthy György 1871-ben Budapestre került. A helyére pályázat útján Fodor Lajos óvót választották, aki országos hírűvé tette a vásárhelyi óvodai nevelést.

Száz éve épült az Alsókopáncsi Elemi Népiskola

A kopáncsi határrészen a szülők összefogása nyomán 1886-ban már működött iskola, amelyet külsőkopáncsi iskolaként is emlegettek. A szűk és elhanyagolt épületnek nem volt tornáca, ahova a növendékek rossz idő esetén a szünetben behúzódhattak volna, és nem folyt el a csapadékvíz sem. Az iskola 1889-ben a református egyház fennhatósága alá került. A 45-50 gyermek befogadására elegendő tanteremben 80-100 tanulót kellett elhelyezni, a gyermekek szinte egymás ölében ültek, a tanács pedig nem volt hajlandó a bővítésről tárgyalni, így a váltakozó tanítási rendet kellett bevezetni.5

A magas gyermeklétszám miatt 1901-ben ismét felmerült a tanterembővítés vagy egy új iskola felállítása, amelyet ezúttal az iskolaszék is támogatott. A városi törvényhatóság új körzet kialakítását, és egy új iskola felépítését határozta el.6 Az Alsókopáncsi Állami Elemi Népiskola 1910-ben épült fel 13 km-re a várostól és 7 km-re a vasúttól. Az iskolához vezető út nagyobb része kövesút (10 km), a 3 km-es földút viszont esős időben nagyon megnehezítette a közlekedést.

Az iskola a tanítói lakással egybeépült. Az udvart, amely bővizű artézi kúttal rendelkezett, két részre osztották, az egyiket az iskola növendékei, a másikat a tanító használta. 1914-ben 67 mindennapos és 32 ismétlő tanuló iratkozott be. Az iskola 1922. szeptember 25-től 1923. március 16-ig tanítóhiány miatt teljesen elhagyatottan állt, ezért sok mindent elhurcoltak belőle.

1930-ban 53 rendes és 18 továbbképzős tanuló látogatta a külterületi intézményt. A dologi kiadást a város fedezte, de a fenntartáshoz az állam is hozzájárult. Az 1939. októberi statisztikában 56 rendes és 20 továbbképzős tanuló mellett szerepelt a gyermekek táplálkozásával és ruházkodásával kapcsolatos kérdés is, amelyből kiderült, hogy a tanulók 10%-a táplálkozik igen jól, 45% jól, 35% gyengén és 10% rosszul. A ruházkodásnál is körülbelül ez volt az eredmény; jól látszik, hogy a gyermekek fele rosszul táplálkozott

4 Uo. 1883. ápr. 1.

s Csongrád Megyei Levéltár (Szeged) (a továbbiakban: CSML), Iskolaszéki jegyzőkönyvek (a továbbiakban: Isk. sz. jkv.), 277/1901.

6 Hódmezővásárhely Törvényhatósági Joggal Felruházott Város polgármesterének jelentése az 1909. évről. Hódmezővásárhely, 1910. (A továbbiakban: Pmj. 1909.) 14.

280