A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN: Széchenyi István és Hódmezővásárhely (1845-46)
VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY (1845-46) 1. Széchenyi István a közlekedési osztály élén Az 1845. február első napjaiban, János főherceg (1782-1859) elnöklete alatt, a birodalom fontosabb ügyeinek intézésére hivatott tanácskozáson merült fel egy közlekedési osztály felállításának gondolata. A megoldásra váró feladatok: a közbülső vámvonalak felszámolása, közlekedési utak építése, illetve a mindehhez szükséges pénz előteremtése. Alkalmasabb egyént a tervezett feladat ellátására nem találhattak Széchenyi István grófhál (1791-1860). „Széchenyi Zichy Félix útján tudatja Metternichhel, hogy kész állami szolgálatot vállalni” - foglalja össze az eredményt a család biográfusa, Bártfai Szabó László (1880-1964).' E döntés meghozatala azonban nem ment ilyen egyszerűen. Széchenyi István naplója hűen tükrözi a gróf belső vívódásait: a magyar reformmozgalom elindítójaként vállalhat-e szerepet a Habsburg-kormányzat hazai politikájában. „Felkeresem Majláth kancellárt - írta Széchenyi -...A kormányt akarom támogatni... Ó Istenem, micsoda önmegtagadás! Felkínálkozom!”.1 2 1845. május 18-án Metternich azt a jegyzéket mutatja Széchenyinek, amelyben mindenki az ő személyét támogatja „egy bizottság főelnöki” tisztségében. Széchenyi kikötése az volt, hogy a felállítandó intézmény önálló jogkörű hatóság, s ne valamely feladatra választott kisebb testület (bizottság) legyen.3 Közben kénytelen önmagát is győzködni: ha a kormány nem változott volna, ő soha nem tette volna meg ezt a lépést. „Ha netán hamis útra téved a kormány - én tüstént megint az ellenzéknél leszek. Független vagyok.”4 1845. május 28-án V. Ferdinánd király (1835-1848) leiratot küldött Majláth grófnak olyan bizottság felállításáról, melynek célja „Magyarország anyagi jólétének emelése”. Elnökeként Széchenyi Istvánt nevezi meg. Ez helytartótanácsos, belső titkos tanácsosi méltósággal járt.5 Az uralkodói kézirat „kijötté”-ről Apponyi György gróf (1808-1899), főkancellár értesítette Széchenyit, hozzátéve: „örvendezik az egész ország miatta”.6 Széchenyi István egy később írt munkájában azért ezzel az „országos örvendezés”-sel kapcsolatban megjegyzi, hogy 1 BÁRTFAI SZABÓ László: A sárvári-felsővidéki gróf Széchényi család története. 1820-1920. Budapest, 1926. III. 358-359.; Zichy-Ferraris Félix gróf (1810-1885), Clemens Metternich herceg (1773-1859) államkancellár. ' SZÉCHENYI István: Napló. Budapest, 1978. 1060.; Majláth Antal gróf országbíró, kancellár (1801-1873). 3 SZÉCHENYI: Napló, 1067. 4 Uo. 1068. 5 BÁRTFAI SZABÓ: i. m. 361. 6 SZÉCHENYI: Napló, 1070. 27