A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
ÉVFORDULÓ - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: A vásárhelyi olvasókörök alapítója. 200 éve született Szamecz András
PRESZTÓCZKI ZOLTÁN A VÁSÁRHELYI OLVASÓKÖRÖK ALAPÍTÓJA 200 éve született Szamecz András A kiegyezés nyomán számos pozitív változás vette kezdetét a magyarság nemzeti fejlődése szempontjából. Megszűnt a szabadságharc egykori résztvevőinek üldözése, igaz, Kossuth Lajos továbbra is persona non gratának számított a Monarchia területén, és nem térhetett vissza Magyarországra. Különböző típusú és funkciójú egyesületek jöttek létre az ország számos pontján, amelyek működését hamarosan belügyminisztériumi jóváhagyáshoz kellett kötni. Honvédegyletek, olvasókörök, polgári társaskörök, kaszinók, közművelődési egyesületek, az 1872-ben megszüntetett céhek helyett ipartársulatok, temetkezési egyesületek, jótékonysági egyletek, valamint sportegyesületek alakultak, amelyek alapszabályaikat nyomtatott vagy írott változatban, az egylet alakuló ülésének jegyzőkönyvével egyetemben, felterjesztették a Belügyminisztériumhoz jóváhagyás végett. Vásárhelyen Szamecz András számított az olvasóköri mozgalom elindítójának, aki közel három évtizeden keresztül az 1. vagy Tabáni Olvasókör alapító elnöke volt. Szamecz régi helybeli, ágostai hitvallású evangélikus iparoscsaládban látta meg a napvilágot 1810. november 1-jén. Édesapja id. Szamecz György szűcsmester, édesanyja Jároli Zsuzsanna (1769-1854). Idősebb testvérei közül Zsuzsanna (Benkő Mihályné, 1794— 1879), György (1799-1852) és Erzsébet (Varró Istvánná, 1804-1864) érte meg a felnőttkort. András - hasonlóan édesapjához és bátyjához - maga is a szücsmesterséget tanulta ki, és vált szakmája mesterévé az 1830-as évek elején. 1834-ben nősült meg először, a nagyszentmiklósi születésű Horek Juliannát (1818-1872) vette feleségül. Tucatnyi gyermekük közül Andrást (1836-1881), Rozáliát (1840-1869), Juliannát (Sallai Jánosné, 1846-?), Lajost (1851 — 1896)1, valamint Máriát (Domokos Sándorné, 1858-?) tudták felnevelni, míg a többiek - elsősorban a fejletlen közegészségügyi viszonyok miatt - korán meghaltak.1 2 Szamecz András hetven esztendősen, 1880-ban másodszor is megnősült. Kovács Juliannát vette feleségül, azonban nem az evangélikus, hanem az általa alapított Hódmezővásárhelyi Unitárius Egyház szertartásai szerint házasodtak össze. Mesterlevelének megszerzése után teljes jogú tagjává vált a hódmezővásárhelyi szűcs céhnek, ahol - a rendelkezésre álló adatok szerint - 1836. december 18-án viselt először tisztséget, mint céhjegyző. Erre a tisztre négy évvel később is megválasztották. 1847-ben a testületnél ún. kisbejáróként működött.3 Kezdettől fogva támogatta a forradalom eszméit, majd a harci események során, Kossuth Lajos hívó szavának eleget téve megszervezte - jórészt magánvagyonából - a 1 Szamecz Lajos 1873-ban, mint műegyetemi hallgató a Budapesten Fennálló Hódmezővásárhelyi Ifjúsági Kör elnöke, később építészmérnök Egerben és Szombathelyen, végül királyi főmérnök. Róla: SZEREMLEI Sámuel: Hód-Mező-Vásárhely története. 5. köt. Hódmezővásárhely, 1913. 1130., valamint Vásárhely és Vidéke (a továbbiakban: VV), 1896. ápr. 30. 2 A családtagok adatait ld. Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára (a továbbiakban: CSML HL), Mikrofilmtár. A Hmvhelyi Evangélikus Egyház anyakönyvei 1794-1879. 3 CSML HL A Hódmezővásárhelyi Szűcs Céh iratai (a továbbiakban: Szűcs Céh ir.). Jegyzőkönyvek 1836. dec. 18., 1840. dec. 267
