A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

VÉLEMÉNY - VITA - SZEPSY SZŰCS LEVENTE: Létezett-e Szent Adorján Mártyr (Mártély) falu az Árpád-korban?

1374. 10. 09. Imre nádor elengedi a bírságot Szeri Pósa fiainak, melyet azért róttak ki rájuk (DL 91812), mert a zalai apátot ki akarták űzni az Adrianmartir birtokukról.

1391. 02. 27. Szeri Pósa csongrádi comes Csongrád megye közgyűlésén bizonyítja (DL 91967), hogy a Tisza folyó Tömörkény birtoktól Körtvélyes birtokig mindig a Szeri Pósáéké volt. Csongrád megye szolgabírói és esküdtjei eskü alatt ezt megerősítették.

1407. 02. 03. Ozorai Pipó, többek között Csongrád és Csanád megye comese bizonyítja (DL 42907), hogy Csongrád megye hatósága a megye generális congregatióján esküvel bizonyította: a Tisza földje Tömörkénytől Körtvélyesig mindig a Szeri Pósák ősi tulajdona volt.

1407. 02. 09. Csongrád megye királyi parancsra tartott közgyűlése megbírságolja a zalai apátot (DL 92281), mert a Szeri Pósák panasza szerint elfoglalta és használja a Adrian martir birtokot, mely az ő tulajdonuk.

1407. 03. 07. Zsigrrond király a Csanádi káptalannak (DL 92283) elrendeli, hogy a Csongrád megyei Adery an martir birtokba - melyet a Szeri Pósák elfoglaltak, a zalavári apátot onnan kiűzték - az apátot restaurálják. Elrendeli a királyi különös jelenlét elé történő perbehívást, és az összes jogbiztosító oklevelet mindkét fél mutassa fel.

1407. 08. 07. A csanádi káptalan jelenti Zsigmond királynak: Szeged városában a Szeri Pósákat (DL92290) Nagyboldogasszony ünnepe nyolcadára (aug. 22.) perbe idézték a királyi különös jelenlét elé, ha nem jelennek meg, hozzanak ellenük ítéletet, az Adrianmartir birtok ügyében.

1412. július. Zsigmond királynak jelenti a csanádi káptalan (DL 92423), hogy a Szeri Pósa család és a zalavári apát között folyó pert Vízkereszt nyolcadára (jan. 13.) halasztják.

1413. 07. 27. Zsigmond királynak jelenti a csanádi káptalan (DL 92427), hogy János, Zalavár apátja és a Szeri Pósák között folyó pert Szent Mihály nyolcadjára (okt. 5.) halasztják, mert Szeri Pósa György Rácországban harcol a király várában. A per befejezéséről nem maradt fenn oklevél. A következő oklevél, melyet közlök, bizonyítja, hogy a per végén Zalavár monostora megkapta a vitatott Adrianmartir birtokot. A Szeri Pósák valószínűleg nem tudtak jogbiztosító oklevelet felmutatni a birtokról, hisz első foglalásé ősi juss alapján használták már több mint 500 éve. Ebben a perben, mely majd hatvan évig húzódik, a hamisított, átírásokkal valódinak tűnő oklevelek erősebbnek bizonyultak.

1439. évben Pál, Zalavár apátja kéri I. Albert királyt, engedélyezze rév állítását az apátság Tisza melletti Adrian Martyr birtokán (DL 285232). I. Albert engedélyezi a rév felállítását, annak ellenére, hogy a szokásjog tiltja 1 mérföldön belül (8-9 km) két rév működését. Évszázadok óta működik a szegedi, körtvélyesi és a bődi rév. A Szeri Pósák tulajdonában lévő körtvélyesi rév mindössze 0,5 mérfölddel van Adrian Martyr birtok alatt. Ez a rév soha nem működött, legalább is egyetlen oklevél sem említi. Valószínűleg „presztízsükből” történt a kérés. Ezt bizonyítja, hogy I. Mátyás király 1474-ben megerősíti a rév- 256