A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

VÉLEMÉNY - VITA - SZEPSY SZŰCS LEVENTE: Létezett-e Szent Adorján Mártyr (Mártély) falu az Árpád-korban?

SZEPSY SZŰCS LEVENTE

LÉTEZETT-E SZENT ADORJÁN MÁRTYR (MÁRTÉLY) FALU AZ ÁRPÁD-KORBAN?

Elsőként Szeremlei Samu foglalkozott a falu történetével a Hódmezővásárhely története című ötkötetes művében, amelynek utolsó kötete 1913-ban jelent meg. Szeremlei a következőket írja: „I. István királyunk [...] abenczések számára apátságot alapított, melynek számára egyebek közt itt a mi vidékünkön is terjedelmes földeket, halászó vizeket és tizedeket ajándékozott s ezek közt Szent-Adorján martyr pusztát".1

Az 1024. évi Szent István-i oklevélben megnevezése: „Zenthadrianmartyr”. Az oklevél az Országos Levéltárban, a DL 1601. sz. alatt található. Nézzük meg mit ír az oklevél regesztája: „HAMISÍTVÁNY”, 18. századi átírás. Igen - ezt az oklevelet a göttweigi apátság írja át a 14. században hamisított 1024-es Szent István-i oklevélről. Idézem a minket érdeklő részt: „Beatum Zenth-Adrian Martyr vocatum. Terram Tytiam cum Capturis piscium, ac utilitatibus universis et ex Omnibus, et de Omnibus de Terra nascentibus plenam Decimam de praedictis Possessionibus”. Szeremlei ezt hibásan idézi könyvében. (III. Károly király 1715-ben a zalavári apátságot a göttweigi apátságnak adományozza. A göttweigi apát minden oklevelet, mely a zalavári apátság birtokaival foglalkozik, lemásoltat. Itt is él a régi módszer: kibővíti az okleveleket, hogy több legyen a tizedbevétel.)

Szeremlei megállapításait a Mártély történetével foglalkozó kutatók szinte szó szerint átveszik, tényként kezelik, minden kritika nélkül felhasználva. Többek között a Száz magyar falu könyvesháza sorozatban megjelent Mártély című könyv is. Idézem: „A falu sorsát meghatározó királyi adományról először a Szent István nevére hamisított 1019. évi és az 1024. évi oklevelekben olvashatunk: »És Szent Adorjánnak szolgálatára birtokokat adtunk azoknak tized jogával és halászati joggal [...] Odaadtuk még a Tisza melletti Szent Adorján Mártír nevű birtokot halászati és más hasznokkal.”1 2 Ezek a mondatok szintén a göttweigi apátság által átírt hamis oklevélből valók. Szent István 1019-es, 1024- es, és Szent László 1101-re datált oklevelét, melyek a zalavári apátság alapítását és birtokok adományozását rögzítik, sajnos a 14. században hamisítják.3

Hamis oklevelek alapján viszont történelmet írni nem lehet! A tények makacs dolgok! Szeri Pósa István így vall 1360-ban: Omni veritatis vigore (Az igazság eleven). Miért hamisítottak? 1341-ben a zalavári apátság scriptóriuma egy vélet1 SZEREMLEI Samu: Hód-Mező-Vásárhely története. II. kötet. Az ököljog kora I. Istvántól - a mohácsi vészig. Hódmezővásárhely, 1901. 393.

2 HERCZEG Mihály - KRUZSLICZ István Gábor: Mártély. (Száz magyar falu könyvesháza) Budapest, 2000. 23.

1 KARÁCSONYI János: Szent-István király oklevelei és a Szilveszter-bulla. Diplomatikai tanulmány. Budapest, 1891.

253