A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - MARGITTAI LINDA: Antiszemita földbirtokpolitika Hódmezővásárhelyen, 1939-1944

A magyar országgyűlés azzal, hogy megszavazta a törvényt, viszonylagossá tette a legfontosabb polgári alapjogok egyikének, a magántulajdon sérthetetlenségének eszméjét. Ennek megjósolhatatlan következményei ugyanakkor a képviselők túlnyomó többségét kevésbé aggasztották, a törvénytervezetet érő kritikák többnyire annak radikalizmusát és várható hatékonyságát kevesellték.36

Az 1939:IV. te. birtokpolitikai rendelkezéseihez képest az új törvény alapvető változtatásokat tartalmazott, amelyek közül a legfontosabb, hogy míg az előbbi a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanai kisajátításának lehetőségét, utóbbi ennek kötelezettségét írta elő. Zsidók a továbbiakban egyáltalán nem vásárolhattak mező- és erdőgazdasági ingatlant, községekben lakóingatlant sem. Annak megállapításában, hogy ki tekintendő zsidónak, az új törvény az 194EXV. te., az ún. fajvédelmi törvény jóval szigorúbb meghatározásait vette alapul,37 ezzel az eddigiekhez képest kibővítette az igénybe vehető ingatlanok körét és csökkentette a mentesítések lehetőségét.

Az 1942:XV. te. végrehajtása több birtokkategóriában, ennek megfelelőén több szakaszban történt. Az állam képviseletében, a földművelésügyi minisztérium utasításai alapján továbbra is az OFI járt el a zsidóbirtokok ügyében. A törvény első körben az 5 holdon aluli zsidó törpebirtokokról intézkedett, amelyek rövid határidőn belül, szabad kézből történő eladását ösztönözte. A megmaradt földeket az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) kötelékében működő vármegyei és városi Közjóléti Szövetkezeteknek juttatták, további felhasználásuk felől ezek döntöttek. Az ennél nagyobb birtokok átvétele további két kategóriában zajlott: az 5-100 hold közötti (szőlők és gyümölcsösök esetében 5- 20 hold) ingatlanokat az Országos Vitézi Szék kapta, a 100 holdnál nagyobbakat az OFI vette át, és vagy megtartotta saját kezelésében, vagy ideiglenesen haszonbérbe adta.

A zsidó törpebirtokok kisajátítása

Már két nappal az 1942:XV. te. hatályba lépését követően rendeletet adott ki a kormány, ’3 amellyel első lépésként - a földéhség mielőbbi csillapítása érdekében39 - három hónapos, december 9-ig terjedő határidővel lehetővé tette a zsidók 5 holdon aluli mezőgazdasági ingatlanainak szabadforgalmú értékesítését. A rendelkezések értelmében, elvben a tulajdonosok a legmagasabb árat ígérő vevőnek adhatták el az ingatlant, a szűk határidő miatt azonban, és mivel ezeket a birtokokat kizárólag mezőgazdasági munkások, kisbirtokosok, hadirokkantak és háborús veteránok vehették meg, sok esetben kétséges volt, hogy sikerül-e a

36 Az 1942:XV. te. képviselőházi és felsőházi vitájának összegzését Id.: KATZBURG 2002. 177— 178., CSŐSZ 2005. 183-184., UNGVÁRY 2006. 132-133.

37 1941:XV. te. 9. és 16. §. A törvény szövegét Id.: MT 1941. Budapest, 1942. 56-66.

38 Az 5.300/1942. ME. sz. rendelet. A szövegét Id.: MRT 1942. III. k. Budapest, 1943. 2592-2603.

39 CSŐSZ 2005. 185.

209