A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - MARGITTAI LINDA: Antiszemita földbirtokpolitika Hódmezővásárhelyen, 1939-1944
dott.24 A kisajátított birtokok zöme végül 1941 őszén - tehát két évvel a második zsidótörvény hatályba lépése után - keresztény gazdák haszonbérletébe került, egy részükről azonban még mindig nem született döntés.25 Az 1939:IV. te. földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtása nem csak Vásárhelyen haladt vontatottan. Bár a törvény értelmében 1941 végéig országszerte 4806 tulajdonos 426 000 holdnyi mezőgazdasági ingatlanára mondták ki az átengedés kötelezettségét, ennek a területnek mindössze 37%-át vették ténylegesen is igénybe, túlnyomórészt kishaszonbérletként. A megvásárolt és tulajdonba adott birtokok pedig mindössze 4500 holdat tettek ki (3%).26 III. A kishaszonbérleti törvény végrehajtása: vízkárosultak támogatása és kárpótlás zsidóbirtokokból A zsidóbirtokok igénybevételének országosan és Vásárhelyen is az 1940-es évek elejének hatalmas esőzései nyomán kialakult ár- és belvízhelyzet adott új lendületet. Hódmezővásárhelyen a pusztító mértékű belvíz miatt több ezer épület dőlt romba. A belügyi kormányzat a károsultak részére messzemenő anyagi támogatást ígért27 28 - talán nem meglepő, hogy a kárenyhítésnél a zsidóbirtokok is szóba kerültek. Erre alkalmas eszköznek mutatkozott az 1940 áprilisában hatályba lépett, „kishaszonbérletek alakításának, kisbirtokok és házhelyek szerzésének előmozdításáról s más földbirtokpolitikai rendelkezésekről” szóló 1940:IV. tc.2x Az ún. kishaszonbérleti törvény az 1936-os telepítési törvényben megjelölt birtokpolitikai célok fokozottabb ütemű megvalósítását irányozta elő, ennek érdekében lehetővé tette a szükséges ingatlanok kisajátítását. Egyúttal deklarálta, hogy erre a hosszabb ideje műveletlenül hagyott birtokok mellett elsősorban zsidóbirtokokat kell felhasználni. A végrehajtás során az érintett területeken a legfontosabb feladattá az önerőből talpra állni képtelen károsult kisgazdák földhöz juttatása vált. Hódmezővásárhelyen Szirányi Gyula kalocsai érsekségi uradalmi jószágkormányzó tulajdonában lévő 28 hold 1225 négyszögöl batidai birtokot találták áttelepítésre és házhelyjuttatásra legalkalmasabbnak, és tárgyalásokat kezdeményeztek a megvételére. Mivel azonban a tulajdonos még árat sem volt hajlandó mondani az ingatlanért, a városvezetés 1943 januárjában földművelési miniszteri engedéllyel kezdeményezte a kisajátítást a járási gazdasági felügyelőség útján. Utóbbi hivatalvezetője azonban felhívta a polgármester figyelmét, hogy a törvény értelmében a tulajdonost csak úgy lehet átengedésre kötelezni, ha megfelelő csereingat24 CSML HL Polgm. Hiv. ir. Gazd. Üo. ir. 490/1940. “5 VRÚ 1941. aug. 31. „Kié lesz hát a Balassa-birtok?” 26 CSŐSZ 2005. 180. 27 CSML HL Polgm. Hiv. ir. Közig. ir. 529/1943. 28 A szövegét Id.: MT 1940. Budapest, 1941.1-42. 207
