A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - MARGITTAI LINDA: Antiszemita földbirtokpolitika Hódmezővásárhelyen, 1939-1944
szóltak. Az első világháború után a zsidó bérgazdaságok száma is jelentősen csökkent, 1935-ben hozzávetőleg 650 ezer holdat tettek ki.9 A zsidóbirtokok földrajzi elhelyezkedését elsősorban a migráció iránya, a földek minősége és a gazdasági lehetőségek határozták meg. Főleg a Tiszántúl északkeleti vármegyéiben, Észak-, valamint Északnyugat-Magyarországon jutottak zsidók földtulajdonhoz.10 11 A Dél-Alföldön nem voltak számottevő zsidóbirtokok, Hódmezővásárhelyen sem. A második zsidótörvény végrehajtása során itt 2700, legfeljebb 3000 katasztrális hold zsidóbirtokkal számoltak, mintegy 46-49 tulajdonos birtokában." Vásárhelyen ugyanekkor összesen 6616 család rendelkezett kisebb vagy nagyobb mezőgazdasági ingatlannal,12 * tehát a zsidó földtulajdonosok száma ennek mindössze 0,7%-át tette ki. A 2700 holdnyi zsidóbirtok a város határában fekvő 132 000 katasztrális hold mezőgazdasági ingatlannak szintén csupán csak 2%-a volt, ez az arány tehát jóval alatta maradt az országosnak.11 A zsidók tulajdonában lévő földek aránya lényegében megegyezett a helyi zsidóságnak a teljes lakossághoz viszonyított arányával, ami ugyancsak alacsonyabb volt az országosnál: 1939-ben a statisztikák 1151 izraelitát tartottak számon (1,9%).14 Még ha ezen felül azokkal is számolunk, akiket az antiszemita törvények vallástól függetlenül, származási alapon minősítettek zsidónak, a vásárhelyi zsidó közösség nem több, mint 4-5%-ának biztosított egzisztenciát a földbirtok. Ezzel szemben város teljes lakosságának zöme mezőgazdaságból élt. Általánosságban elmondható, hogy a zsidó és nem zsidó tulajdonosok többsége egyaránt 50 hold alatti kis- és középbirtokon gazdálkodott (67, ill. 94%). A pontos arányokban mutatkozó eltérést az adja, hogy a zsidó tulajdonban lévők közt jóval magasabb volt mind az 50-100 hold közötti, mind a 100 holdon felüli birtoktestek aránya. A zsidó birtokosok közül 7 rendelkezett 100 hold feletti ingatlannal (15,6%), míg az összes vásárhelyi birtokos közül 102 (1,5%). Együttesen közel 1646 hold, az összes vásárhelyi zsidóbirtok 60%-a állt a 7 zsidó CSŐSZ 2005. 178-179.; UNGVÁRY 2006. 127-128. 10 CSŐSZ 2005. 177. 11 Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára (a továbbiakban: CSML HL), Hódmezővásárhely Város Főispánjának iratai (a továbbiakban: Föisp. ir.). Általános iratok (a továbbiakban: Ált. ir.) 59/1940., Hódmezővásárhely Város Polgármesteri Hivatalának iratai (a továbbiakban: Polgm. Hiv. ir.). 1. (gazdasági) ügyosztály iratai (a továbbiakban: Gazd. Üo. ir.) 490/1940., Főisp. ir. Ált. ir. 382/1941., Polgm. Hiv. ir. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: Közig, ir.) 329/1941-5827/1941. sz., ill. 302/1942-12025/1942. sz., ill. Vásárhelyi Reggeli Újság (a továbbiakban: VRÚ), 1939. nov. 4. „A zsidóbirtokokra hétfőtől lehet jelentkezni” 12 Hódmezővásárhely város népesedési, birtokmegoszlási és szociális viszonyairól készült statisztikai adatközlő ív alapján, 1939. CSML HL Polgm. Hiv. ir. Gazd. Üo. ir. 964/1940. 11 CSŐSZ 2005. 178. 14 A hódmezővásárhelyi zsidóság létszámával kapcsolatos tévedések tisztázását részletesen ld.: MARG1TTA1 Linda: ....ebben is legelsők vagyunk tehát az egész országban”. Földbirtokpolitikai rendelkezések végrehajtása Hódmezővásárhelyen 1939-1944. Szakdolgozat, Szegedi Tudomány- egyetem. 2009. 204
