A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - KOVÁCS SZABINA: A sámsoni vendégfogadó és környéke
KOVÁCS SZABINA A SÁMSONI VENDÉGFOGADÓ ÉS KÖRNYÉKE A Károlyi árvák vagyonösszeírásából (1807 és 1814) tudjuk,1 hogy a sámsoni vendégfogadó 1800-1801-ben épült Sámson falu korabeli tulajdonosa, Károlyi József jóvoltából: „Ezen Vendég Fogado in annis 1800 et 1801 a’ meg Boldogult Groff Károlyi Josef Ur által, a’ keretése pedig hasonlóul meg Boldogult Méltoságos Grófné Özvegységében építtetett”.1 2 Elhelyezkedése kapcsán tudott, hogy a ,,a’ Spanalís Quartély Háztól3 északra, a’ Vásárhelyi Barom járó puszta széliben, az Orosházi és Komlosi ország ut melLett”4 volt található, azaz feltehetőleg a mai Szent János erdőben, az orosházi út mentén, észak felé fordulván (Orosháza irányába), a bal oldalon, a „csend szigetén”. A „csend szigete” elnevezés Pleskonics Andrástól származik, aki Mesél a szülőföld című munkájában5 nevezi így e helyet, melyről elragadó líraisággal vall: „Kérem, ha van kedvük, jöjjenek velem ezúttal is Békéssámsonba, a Száraz-érnek ahhoz az érdekes szakaszához, ahol a makai, erzsébeti és csomorkányi országúinak találkozásánál a vízfolyás egy nagy körsétát csinál, majd hirtelen déli irányba fordul. A »Nagyhajlás« néven ismert mederszakaszban ugyan már jó száz éve nem jár a Száraz-ér, mert nem sokkal a századforduló előtt, egy pár száz méteres átvágással, útját elterelték. Ily módon képződött az ember akaratából egy jókora sziget, amely a közvetlen szomszédságban levő papiak miatt a »Papkutykó« népies elnevezést kapta. A térszintnél jóval magasabb területen feltehetően sem korábban, szigetté válása óta pedig egészen bizonyosan nem folyt mezőgazdasági termelés. E vidék tehát gyakorlatilag ősvadonnak tekinthető, amely magán viseli elvadultságában is a háborítatlan természet minden varázsát. Csendes ez a sziget, mert szerintem alig vannak, akik megfigyelték volna szépségét. A meredek falú, ásott meder és az eliszaposodott holtág, mint egy védőgyűrű öleli körül a néhány hektárnyi erdőt, ahova csak az tud behatolni, aki valamelyest ismeri e tájat.”6 1 Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára (a továbbiakban: CSML SZL), Csongrád Vármegye Árvaszékének (Nemesi Árvákra Ügyelő Küldöttségének) iratai. Az 1814-es összeírást, amely Wartenbergi Waldstein Erzsébet és Keglevich Ágoston halálát követően készült, és a Magyar Országos Levéltárban található [A Károlyi család nemzetségi levéltára, OL P 392, 214. d. 63. pag.| 1807-es összeírást, amely özv. Károlyi Józsefné Waldstein Erzsébet és gróf Keglevits Ágoston egybekelésekor készült - mivel a két vagyonösszeírás szinte szóról szóra egyezik, az 1814-es dokumentumnak csupán a címét változtatták meg, ugyanis 1807-ben gr. Wartenbergi Waldstein Erzsébet, 1814-ben pedig gr. Wartenbergi Waldstein Emanuel volt a gyám - a dokumentumot 1807-ben keletkezettnek kell tekintenünk. 3 CSML SZL Károlyi árvák vagyonleltára (a továbbiakban KÁV), 7. ’ ispáni lakhely. 4 CSML SZL KÁV 2-3. 5 PLESKONICS András: Mesél a szülőföld, Gyula, 1991. f’Uo. 14. 19
