A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - MÓD LÁSZLÓ: „A szöllö bíráknak és csőszöknek instructiojuk” - Kísérlet egy hódmezővásárhelyi szőlőhegyi rendtartás elemzésére
kások családjaikkal együtt egész éven át kint laktak a szőlőben, a kapásházakban. 14 Hódmezővásárhelyen a nagyobb kiterjedésű, több pásztából álló szőlőkben kunyhók vagy gunyhók is álltak, amelyekre elvétve ugyan, de már a 18. századból is találhatunk adatokat. A levéltári források szerint ezek különböző, rendszerint csekélyebb értékű épületek lehettek. 1797-ben Fehér István nótárius 184 útból álló kenyerei szőlejében egy 50 krajcárra értékelt nádkunyhó állt, a szőlő együttes becsértéke ugyanakkor 42 forintra rúgott. Akadtak ennél nagyobb ösz- szegű, feltehetőleg felmenő fallal rendelkező épületek is, amire jó példa Lendvay János prédikátor aranyági birtokán épített 15 forint értékű kunyhó.10 A rendtartás 5. pontja arra utal, hogy a parcellákon épületek (gunyhó) is álltak, amelyeket gyakran feltörtek, ezért a csőszök szolgálati ideje az egész esztendőre kiterjedt. Az általános érvényű rendelkezések között tarthatjuk számon a szőlőbírák, illetve a szőlőcsőszök becstelenítésére, mocskolására vonatkozó tiltást, amely testi fenyítést (12 pálca) helyezett kilátásba azok számára, akik ilyet cselekedtek. Ebbe a kategóriába sorolható az a rész is, amely kimondta a szőlőbírák és a csőszök felelősségét abban az esetben, ha a kártétel saját gondatlanságuk és elővigyázatlanságuk miatt következett be. A szabályzat ugyan nem a szőlősgazdáknak szól, de számos ponton rendelkezik a kötelezettségeikről (árokásás, kapuk, ajtók készítése, rendben tartása) is. A cselekmény súlyától függően többféle szankciót állapított meg. A legjellemzőbbek az eredeti állapot helyreállítása, az okozott kár megtérítése (pl. ha valaki a kaput nyitva hagyja, és ebből kár keletkezik), testi fenyítés, botütés (pl. ha valaki a szőlőbírákat ok nélkül szidalmazza); áristomba kísérés (pl. szőlőkunyhó feltörése és lopás esetén). A szőlőbíráknak kisebb ügyekben sem enged át a szabályzat bíráskodási jogkört; mivel a kihágást elkövetőt el kellett fognia, börtönbe kellett kísérnie vagy a földesúr tisztjénél bejelentenie. Összefoglalásként elmondható, hogy az 1782-ből származó szabályrendelet elemzése, értelmezése során számos új ponton tehetjük árnyaltabbá a város 18. századi szőlő- és borkultúrájára vonatkozó ismereteinket. A művelési ág jelentőségével, súlyával állhat összefüggésben az, hogy már ebben az időszakban szabályozni kellett a szőlőterületeken folytatott gazdálkodás különböző aspektusait. A rendtartás a szőlőhegyeket övező árkok, kerítések, a közlekedést és a teherhordást biztosító kapuk, ajtók karbantartása, gondozása, a szüret időpontjának betartása és a dézsmaszedés menetének biztosítása mellett számos más kérdéssel is foglalkozott, amelyek esetenként hasonlóságot mutatnak a nyugat-dunántúli hegytörvények rendelkezéseivel. Más típusú források bevonásával adhatunk választ a jövőben arra, hogy a szabályzat mennyiben tükrözte a helyi szőlő- és borgazdálkodás viszonyait, állapotát. 19 19 ÉGETŐ 1993. 117. 2,1 ÉGETŐ 1983. 185-186. 17
