A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - ANTAL TAMÁS: Hódmezővásárhely szervezési és működési szabályzatának ügye a két világháború között

önálló kötetben is,40 mivel e dokumentum tekinthető a második törvényhatósági törvény időszaka (1886-1929) utolsó s egyben legteljesebb belszervezeti szabályzatának, mely tartalmazza az addig elért elméleti és főként gyakorlati városigazgatási eredményeket. A szabályrendelet szövege ugyanakkor teljesen hatályosnak mégsem tekinthető: az áttanulmányozásakor egyértelműen kitűnik, hogy csupán a leglényegesebb változásokat vezették keresztül az eredeti normaszövegen. így található benne utalás az 1925. évi XXVI. (választójogi) törvénycikkre, az önkormányzati testületek háztartását is érintő 1927. évi V. te.-re, valamint az örökösödési eljárás reformjáról szóló 1927. évi IV. te.-re, illetve annak 1928-ban kiadott végrehajtási rendeletére, mindazonáltal a benne hivatkozott jogszabályok és törvényhatósági bizottsági határozatok túlnyomó része 1918 előttről származik - még azon esetekben is, midőn az 1928-ig eltelt évtizedben az oda vonatkozó jogszabályokat már módosították. Például a szövegben a pénzösszegekre és értékhatárokra történő hivatkozásoknál kivétel nélkül mindenütt a korona pénznem szerepel, noha 1927-től a törvényes fizetőeszköz a pengő volt.41 Az is jellemző, hogy a VIII. tanácsi ügyosztály 1921. évi felállítását utólag, 111/A. szakaszként iktatták be a szövegbe, vagyis anélkül, hogy átszámozták volna a már meglévő jogszabályi helyeket. Ugyanakkor a városi rendőrkapitányságra vonatkozó részt helyesen - a rendőrség időközbeni államosításának megfelelően (1919/20)42 - kihagyták, s a helyét az egyéb szervekre vonatkozó pótlásokkal töltötték ki.

Ez a szervezési szabályrendelet szerkezetileg tizenhárom önálló részre tagolódott. Az első a törvényhatóság hatásköréről és szerveiről szólt általában, a második a törvényhatósági bizottság, a harmadik a közigazgatási bizottság, a negyedik a városi tanács, az ötödik az árvaszék, a hatodik a polgármester és a polgármester-helyettes, a hetedik a tűzoltóság, a nyolcadik a községi bíróság joghelyzetét rendezte, a kilencedik a szak- és kezelő hivatalok, a tizedik az egyéb városi intézmények, a tizenegyedik a város szerződött és szolgaszemélyzete, a tizenkettedik az egyes hivatali díjak és mellékjárandóságok, végül a tizenharmadik rész a városi alkalmazottak jogainak és kötelességeinek fontosabb szabályait tartalmazta.

E rendeletben így egyszerre olvasható a múlt és az 1928. évi kívánatos jelen, mivel abban egymásra torlódott a dualizmus korának és az első világháborút

40 A rendeletét az eredeti, 104 oldal terjedelmű, gépelt és a kiadóhivatal pecsétjével ellátott szövegnek megfelelően tettük közzé = ANTAL Tamás: i. m. 175-252. Forrás: CSML HL Rendeletek 81. tétel.

41 Lásd a pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló 1925. évi XXXV. te.-et!

42 A magyar kormány 1919. évi 5047. M. E. számú rendelete a rendőrség államosításáról. MRT 1919. Budapest, 1919. 752-768., A belügyminiszter 1919. évi 90.089. számú rendelete az állami rendőrség ügyintéző hatásköréről. MRT 1919. Budapest, 1919. 1092-1096., A m. kir. belügyminiszter 1921. évi 30.015. számú körrendeleté az igazgatási rendészet és a rendőri büntető bíráskodás ellátásáról önkormányzati közigazgatási hatóságok által. MRT 1921. Budapest, 1922. 567.

171