A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - ANTAL TAMÁS: Hódmezővásárhely szervezési és működési szabályzatának ügye a két világháború között

denképpen szabályrendeletet kellett alkotnia. E körbe tartozott különösen a közgyűlés tanácskozási rendjének (32. §), a törvényhatósági bizottsági tagságból kizáró okoknak [8. § (2) bek.], a választókerületek határainak és az egyes kerületekre eső bizottsági tagok (póttagok) számának (12. §) meghatározása, továbbá a közgyűlésben elnöklés módjának eldöntése arra az esetre, ha ebben mind a főispán, mind a polgármester akadályoztatva volt (24. §), valamint a közgyűlés szakbizottságai szerkezetének (27. §) és a kisgyülés képviselő tagjai számának (34. §) megállapítása.16

A korábban alkotott szervezési szabályrendeleteket ezáltal nem volt szükséges egy minden tekintetben újjal felváltani, hanem csak kiegészíteni, illetve az új törvényi és miniszteri rendelkezéseknek megfelelően hatályosítani. így a köz- igazgatás rendezéséről szóló törvény előírásainak akként is eleget tehettek az érintett városok, hogy a fentebb nevezett közjogi kérdésekben önálló rendeleteket fogadtak el anélkül, hogy azokat inkorporálták volna a meglévő működési szabályzatukba. Ekként 1929 után több törvényhatósági jogú városban, köztük Hódmezővásárhelyt sem létezett egységes szerkezetű szervezési szabályrendelet; a hagyományosan abba tartozó normákat formailag különálló jogszabályok - s olykor azok egyre nehezebben követhető módosításai - tartalmazták.

A vizsgált korszakban Vásárhelyen új „működési szabályzat” tehát nem jött létre, noha a kidolgozásának igénye és szándéka tulajdonképpen mindvégig fennállt. A korra jellemző módon - az egész állami életet átható közjogi és benne közigazgatási provizórium17 egyik megnyilvánulásaként - a vonatkozó rendelet elkészítése ugyanis 1920-tól folytonosan napirenden szerepelt a főispáni, a

16 Vö.: A m. kir. belügyminiszter 1929. évi 3000. ein. számú rendelete a közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. te. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. I. pont (3) bekezdés. MRT 1929. Budapest, 1930. 1. 160-161.

17 A korabeli összefoglaló irodalmakból: POLNER Ödön: Törvényhatósági önkormányzatunk lényege = Fejezetek a közjog és a közigazgatási jog köréből. Emlékkönyv Némethy Károly születésének 70. évfordulójára. Szerk. MÁRTONFFY Károly. Budapest, 1932. 18-30.; EGYED István: A vidéki városi törvényhatóságok jogállása = A mai magyar város. Szerk. MÁRTONFFY Károly. Budapest, 1938. 57-68.; EREKY István: A nagyvárosok önkormányzata = Fejezetek a közjog és a közigazgatási jog köréből. Emlékkönyv Némethy Károly születésének 70. évfordulójára. Szerk. MÁRTONFFY Károly. Budapest, 1932. 130-145.. HOMOLYAI Dezső: Városi önkormányzat. A városigazgatási politika vázlata. Budapest, 1943.; F1ALÁCSY Dezső: A magyar városokért. Budapest, 1940.; FERENCZI Izsó: A magyar várospolitika modern feladatai = A mai magyar közigazgatás. Szerk. MÁRTONFFY Károly. Budapest, 1936. 700-707.; LADIK Gusztáv: Közigazgatásunk fejlődése 1867 óta. Budapest, 1932.; LADIK Gusztáv: Közigazgatási szervezetünk és eljárásunk vázlata. Budapest, 1939.; MÁRTONFFY Károly (szerk.): A mai magyar közigazgatás. Az 1936. évi közigazgatási továbbképző tanfolyam előadásai. Budapest, 1936., MÁRTONFFY Károly: A magyar közigazgatás megújulása. Budapest, 1940., KAJDY Béla: Amit mindenkinek tudnia kell. Közigazgatási útmutató. Budapest, 1940., POSTA Péter: A modern közigazgatás alapjai. Az új munka-állam megalapozása. Budapest, 1941., HORVÁTIT Jenő: Az utolsó húsz év története. 1920-1940 = Közigazgatásunk nemzetközi kapcsolatai. Szerk. MÁRTONFFY Károly. Budapest, 1941. 65-78., LADIK Gusztáv: Tételes közigazgatási jogunk alaptanai. Budapest, 1941.

165