A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: Hódmezővásárhely román megszállása, 1919-1920
bolsevizmustól... Azon pillanattól fogva, mihelyt, amidőn a román katona a Tisza partját uralta, mindenkinek a joga, becsülete és élete biztosítva volt.”68 Március 1-jével a román kormányzói hivatal beszüntette működését. A megszálló parancsnokság elrendelte, hogy a román katonaság és a városi rendőrség támogatása mellett a polgárőrség ismét kezdje meg működését. Újólag is figyelmeztették a lakosságot, hogy minden rendzavarástól, az utcán való csoportosulástól tartózkodjék. A másnapi hetipiac nem volt megtartható, és az elkövetkező három napra tanítási szünetet rendeltek el a város összes iskolájában.69 Március 2-án reggel a polgárőrség elzárt minden utcát, a főtérre csak a körzetben lakók mehettek fel. A Deák Ferenc és a Petőfi utcán felsorakozott trénkocsik és a mintegy kétszázadnyi román gyalogság elvonult az állomásra, csak néhány vezetőjük maradt vissza az átadás végett. Még kora délelőtt befutott Szegedről az a vonat, amely az antant missziót (Poster angol őrnagy vezetésével egy angol, két francia, egy román és egy összekötő magyar tisztet), Szabó Géza századost, a város leendő parancsnokát és a Nemzeti Hadsereg egy századát hozta magával, valamint egy szakasz csendőrt. Az antantbizottság előtt a város akkori katonai parancsnokától, Greceanu őrnagytól Soós polgármester vette át a várost. A román parancsnokság előzőleg olyan nyilatkozatot követelt, hogy itt minden rekvirálásuk szabályosan történt. A polgármester ezt akkor megtagadta, most pedig nyilatkozatát azzal zárta, hogy a megszálló katonaság ellen a város lakosságával szemben elkövetett erőszakosságok és károk miatt a reklamálás jogát fenntartja. Kijelentette, hogy a panaszok, felszólalások beadására csupán 24 órát adott a megszálló csapat, ezt is csak dobszóval hirdette, ami a város nagy külterülete miatt nem sokat ért. Előterjesztette egyúttal, hogy a román katonaság mielőbb ürítse ki a külterületen felállított demarkációs vonalat, amely veszélyezteti a város élelmezését. A missziónak utóbb memorandumot nyújtott át a lakosság ellen elkövetett erőszakosságokról.70 A városházára felvont magyar nemzeti lobogót a százakra gyűlt értelmiség és gazdaközönség kalaplengetéssel és kitörő éljennel fogadta, és kalaplevéve, könnyes szemmel énekelte el a Himnuszt. A sorfalat állók éljenzésétől kísérve megérkeztek a magyar hadsereg katonái: egy század darutollas, zsinóros sapkájú gyalogság. A román megszállás alatt maradt kutasi, szikáncsi és pusztai részek a március 28-ára virradó éjszaka szabadultak fel, délben megtörtént Orosháza, Makó és Békéscsaba hivatalos átadása is.71 68 Közérdek, 1920. febr. 28. m VRÚ 1920. márc. 2.; CSML HL 60/1920.-3993, 678/1920. 711 Közérdek, 1920. márc. 3.; VRÚ 1920. márc. 4. 71 MN 1920. márc. 3.; Közérdek, 1920. márc. 3., 30. 155
