A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - BORÚS GÁBOR: Egy vásárhelyi nyomdászcsalád, 1901-1951
a kamarával.64 Természetesen nem akarta kiengedni kezéből az irányítást, ezért Szathmárival is konfliktusa támadt, aki már tíz éve volt újságíró, kormánypárti politikus, és aki mellesleg már nagyon szeretett volna egy saját lapot. De 1944 tavaszán más problémája is akadt Durának a kamarával. Nevezetesen az, hogy nem alkalmazott annyi hivatásos, megfelelően képzett újságírót, amit a 10910/1944. számú miniszterelnöki rendelet előírt. 1944. május 26-ai - valószínű, hogy nem az első - halasztási kérelmében azt állította, hogy ő igyekezett az előírt létszámot még a rendelet kiadása előtt teljesíteni, de ez a megadott határidőre nem történt meg, mert a „fővárosi újságírók idegenkednek vidéken állást vállalni, a vidékiek nehezen kutathatók fel és ők is a fővárosba igyekeznek”.65 Időközben ugyanennek a rendeletnek az értelmében május 3-án megtiltották a Karikás terjesztését, és a megszigorított sajtótörvénynek köszönhetően még a tavasszal elvették Durától a lap kiadásának jogát is. 1944. június 1-jén jelent meg a Népújság utolsó száma és ezzel megszűnt a város negyedik leghosszabb életű napilapja. A Dura-nyomda nem maradt munka nélkül, mert Szathmári János 1944. június 3-án útjára indította a Vásárhelyi Népújságot. A lapot ugyanazok jegyezték, mint akik Népújság utolsó számát, csak a tulajdonosi viszony változott meg. Szathmári - aki június 2-án kapta meg a lapalapítási engedélyét66 - lett az újság felelős kiadója és szerkesztője, Csáki Lajos, az egykori belső munkatárs, a szerkesztő. A lapot változatlanul a Dura-nyomda készítette. De a sajtókamarának az új kiadó ellen is volt - hivatkozva a 10910/1944. sz. ME-rendeletre - egy jogos kifogása. Szathmári újságíró volt, de nem rendelkezett a megfelelő, a rendeletben megkövetelt képzettséggel, mert ő csak az újságíró főosztály II. szakosztályába tartozott.67 Megfelelő papírja nem lévén, szeptember 10-én kénytelen volt kinevezni Csáki Lajost felelős szerkesztőnek. Eddigi ismereteink Kárász József alapos, mindenre kiterjedő gyűjtőmunkával összeállított bibliográfiáján alapultak, amely szerint a lap 1944. szeptember 23- án jeleni meg utoljára.68 Viszont Dura egy személyes beszélgetés alkalmával elmondta, hogy a lap október 8-ig folyamatosan megjelent, sőt a 8-ai szám is már a gépben volt,69 de ekkorra a front elérte a várost. Október 7-én Dura SAS- behívót kapott, és rögtön elindult Kistelekre, a gyülekezőhelyre. Miután a front áthaladt a városon, a szovjet városparancsnokság az elhagyott Dura-nyomdát - úgy tudták, a tulajdonos elmenekült - hadizsákmánynak nyilvánította és lefoglalta. A város legjobban felszerelt nyomdájára természetesen szüksége volt az új hatalomnak, de a kommunista párt helyi szervezetének október 23-án megindult 64 SZATHMÁRI János levele Köszegfalvi Ferencnek. 65 Uo. 66 CSML HL Ein. ir. 11036/1944. 67 Uo. 1797/1944. 6S KÁRÁSZ József: Csongrád megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. (A Somogyi-könyvtár kiadványai. 15.) Szeged, 1974. 69 DURA Lajos Ernő személyes közlése Kőszegfalvi Ferencnek. 135
