A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - BORÚS GÁBOR: Egy vásárhelyi nyomdászcsalád, 1901-1951

könyvkereskedését. Hamarosan a két üzlet fenntartása már soknak bizonyult. Nem sokkal később, 1907. május 1-jén meg kellett szüntetnie fióküzletét és raktárkészletével együtt visszaköltözött az Andrássy utcai üzletbe. Alig egy év múlva, 1908 tavaszán az Andrássy utcai nyomdának már új tulajdonosa lett Török Imre személyében, aki Dura Lajost, mint művezetőt alkalmazta. De a tulajdonosváltás sem hozott szerencsét a kis üzemre, mert 1909. március 2-án Török visszaadta az ipart.8 Dura nem hagyta annyiban, 1912. április 4-én jelentette a polgármesternek, hogy Nemes Ármin (1880-1923) nyomdatulajdonostól átvette kis amerikai gyorssajtóját, és azt az Andrássy utca 16. szám alatt saját nevén üzemelteti.9 De ez a sajtója sem élt sokáig, ugyanis még ebben az esztendőben visszaadta azt Nemesnek.10 * 12 * Az 1913-as évről szóló nyomdászati jelentés már csak az Andrássy utca 43. szám alatti nyomdavállalatának statisztikáját közli. Eszerint a város legkisebb nyomdájának, a Duránénak egy nyomógépe és három alkalmazottja volt."

Az üzem elsősorban még mindig aprónyomtatványokat, szellemi erőfeszítést nem kívánó, gondolatot nem közvetítő munkákat adott ki. A nyomda működésének első évtizedéből csak két említésre méltó sajtótermék jelent meg, azok is csak a korszak utolsó évében, 1914-ben.'2 Ezek a Gyerünk csak című humoros hetilap, amelynek később a szerkesztését is átvette és a Magyarországi Kovácsok és Kocsigyártók című országos szakközlöny voltak. A tíz éve működő, mostanra már stabil és jól működő vállalkozásnak a háború vetett véget: behívták katonának. Nyomdáját és vele együtt boltját 1914. október 14-én Farkas Andrásnak adta el, aki a háború végéig üzemeltetette azt.11

Nyomdáinak, papírkereskedéseinek sorsa közös volt a város hasonló vállalkozásainak sorsával. Tőkeszegény vállalkozók próbálnak alacsony műszaki színvonalon előállított termékeikkel a felszínen maradni a kemény konkurencia- harcban. A végeredmény nagyon sok esetben a teljes csőd.14 Ebben az időszakban Dura Lajos elsősorban kereskedő, ügyeskedő kistőkés volt, aki életben maradásához, boldogulásáért mindent elvállalt, mindent kipróbált és csak másodsorban volt nyomdász. Közvetlenül a háború előtt jött talán csak arra rá, hogy a sajtó nemcsak mérőbárcák, árjegyzékek, étlapok és eljegyzési kártyák előállítására jó, hanem a gondolatok, a kultúra közvetítésére is.

A frontról hazatérve azonnal munkához látott. 1919 január 16-án jelentette, hogy „könyvnyomdái üzemem a mai napon üzembe hoztam”, de az engedélyt csak később kapta meg. Február 19-én, örökölt pénzből nyitotta meg a Deák Ferenc utca 7. szám alatt használt gépekből - Tótkomlósról vásárolt gyorssajtós Uo. 105/1909.

1J Uo. 1 18/1912.

10 Vásárhely és Vidéke. 1912. okt. 11.

" KŐSZEGFALVI Ferenc: i. m. 31.

12 Uo. 30.

CSMLHLEIn. ir. 92/1915.

14 KŐSZEGFALVI Ferenc: i. m. 18.

128