A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - BORÚS GÁBOR: Egy vásárhelyi nyomdászcsalád, 1901-1951

könyvkereskedését. Hamarosan a két üzlet fenntartása már soknak bizonyult. Nem sokkal később, 1907. május 1-jén meg kellett szüntetnie fióküzletét és rak­tárkészletével együtt visszaköltözött az Andrássy utcai üzletbe. Alig egy év múl­va, 1908 tavaszán az Andrássy utcai nyomdának már új tulajdonosa lett Török Imre személyében, aki Dura Lajost, mint művezetőt alkalmazta. De a tulajdo­nosváltás sem hozott szerencsét a kis üzemre, mert 1909. március 2-án Török visszaadta az ipart.8 Dura nem hagyta annyiban, 1912. április 4-én jelentette a polgármesternek, hogy Nemes Ármin (1880-1923) nyomdatulajdonostól átvette kis amerikai gyorssajtóját, és azt az Andrássy utca 16. szám alatt saját nevén üzemelteti.9 De ez a sajtója sem élt sokáig, ugyanis még ebben az esztendőben visszaadta azt Nemesnek.10 * 12 * Az 1913-as évről szóló nyomdászati jelentés már csak az Andrássy utca 43. szám alatti nyomdavállalatának statisztikáját közli. Eszerint a város legkisebb nyomdájának, a Duránénak egy nyomógépe és három alkalmazottja volt." Az üzem elsősorban még mindig aprónyomtatványokat, szellemi erőfeszítést nem kívánó, gondolatot nem közvetítő munkákat adott ki. A nyomda működésé­nek első évtizedéből csak két említésre méltó sajtótermék jelent meg, azok is csak a korszak utolsó évében, 1914-ben.'2 Ezek a Gyerünk csak című humoros hetilap, amelynek később a szerkesztését is átvette és a Magyarországi Kovácsok és Kocsigyártók című országos szakközlöny voltak. A tíz éve működő, mostanra már stabil és jól működő vállalkozásnak a háború vetett véget: behívták katoná­nak. Nyomdáját és vele együtt boltját 1914. október 14-én Farkas Andrásnak adta el, aki a háború végéig üzemeltetette azt.11 Nyomdáinak, papírkereskedéseinek sorsa közös volt a város hasonló vállal­kozásainak sorsával. Tőkeszegény vállalkozók próbálnak alacsony műszaki színvonalon előállított termékeikkel a felszínen maradni a kemény konkurencia- harcban. A végeredmény nagyon sok esetben a teljes csőd.14 Ebben az időszak­ban Dura Lajos elsősorban kereskedő, ügyeskedő kistőkés volt, aki életben ma­radásához, boldogulásáért mindent elvállalt, mindent kipróbált és csak másod­sorban volt nyomdász. Közvetlenül a háború előtt jött talán csak arra rá, hogy a sajtó nemcsak mérőbárcák, árjegyzékek, étlapok és eljegyzési kártyák előállítá­sára jó, hanem a gondolatok, a kultúra közvetítésére is. A frontról hazatérve azonnal munkához látott. 1919 január 16-án jelentette, hogy „könyvnyomdái üzemem a mai napon üzembe hoztam”, de az engedélyt csak később kapta meg. Február 19-én, örökölt pénzből nyitotta meg a Deák Ferenc utca 7. szám alatt használt gépekből - Tótkomlósról vásárolt gyorssajtó­s Uo. 105/1909. 1J Uo. 1 18/1912. 10 Vásárhely és Vidéke. 1912. okt. 11. " KŐSZEGFALVI Ferenc: i. m. 31. 12 Uo. 30. CSMLHLEIn. ir. 92/1915. 14 KŐSZEGFALVI Ferenc: i. m. 18. 128

Next

/
Thumbnails
Contents